Pátzay Pál (1896. szept. 17. Kapuvár, Sopron vm. – 1979. szept. 14. Bp.): szobrász.

• Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszûnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A M. Képzőművészeti Főisk.-n Radnai Béla tanítványa (1912-1914), eltanácsolták, ezután autodidakta módon képezte magát. Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A Tanácsköztársaság idején a Művészeti és Múz.-i Direktórium tagja, a proletárdiktatúra bukása után másfél évi börtönbüntetésre ítélték (1919). A II. vh. után a M. Képzőművészeti Főisk. ny. r. tanára (1945-1952), egy. tanára (1952-1975). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. Művészeti Oszt.-ának vezetőjeként előkészítette a mo.-i rajztanárképzés reformját (1946-1949).Nagybányán képezte magát (1914), expresszív stílusú munkáira Kassák Lajos figyelt fel, a Tett c. lapban közölte első rajzát (1915. dec. 1.), majd a MA II. kiállításán bemutatta nyolc plasztikáját (1917), ill. a kecskeméti művésztelep munkájában vett részt (1918). Az 1920-as években Szőnyi Istvánnal közös műteremben alkotott, hosszabb tanulmányúton járt Franciao.-ban, majd ösztöndíjasként a Római M. Akad.-n dolgozott (1928-1930), a Gerevich Tibor által létrehozott Római Isk. tagja. Az 1930-as évektől stílusa mértéktartóbbá vált, klasszicista felfogású szobrokat mintázott, a szabad térben felállított monumentális alkotások esztétikai-, anyag- és hatásproblémái foglalkoztatták, életműve legjelentősebb műveit készültek ekkor (Huszáremlékmű, Székesfehérvár; Nővérek, Pécs). Gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst Múz.-ban (Aba Novák Vilmossal, 1931), részt vett a Velencei Biennálékon (1930, 1940), állandóan szerepelt a KUT kiállításain és a Szinyei Társaság bemutatóin. A Történelmi Emlékbiz. felkérésére elkészítette híres Petőfi-plakettjét, amelyet a Szabadság és a nép c. antifasiszta kiállításon mutattak be (1942, s ezt a plakettet viselték a tüntetők a III. 15-i, a Márciusi Front által szervezett tüntetésen). Az ország német megszállása és a nyilas uralom idején bp.-i műtermében sok üldözöttnek nyújtott menedéket. A II. vh. után számtalan köztéri megbízást kapott, stílusa alkalmazkodott a kor művészetpolitikai elvárásaihoz. Dekoratív hatású, az akadémizmushoz közelítő plasztikái tartózkodóbbá, érzelemmentessé váltak. Művészetét - a mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit - a korai expresszív útkeresô periódus után egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik. - Állandó kiállítása a Hansági Múz.-ban (Kapuvárott, 19976), a Budapest Galéria Lajos u.- i kiállítótermében nyílt (1982). Az MNG (1976), és a bécsi Collegium Hungaricum gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből (1981).
• Fésülködõ lány. 1919
  Fiú akt. 1919
  Vetkõzõ nõ. 1930
  Kenyérszegõ. 1944
  Fürdõ után. 1949
  Integetõ. 1952
  Önmagával birkózó. 1953
  Vízbe lépõ nõ. 1955
  Lábát törlõ. 1959
  Aurora. 1964
  Bernáth Aurél.
  Lyka Károly. 1928
  Pécsi József. 1931
  Lenin. 1950
  Bartók Béla. 1958
  Kazinczy Ferenc. 1966
  Xantus János. 1966
  Derkovits Gyula. 1966
  Illyés Gyula. 1966
  Németh László. 1970
  Bethlen Gábor. 1980
  Nõvérek. 1933
  Dunai szél. 1934
  10-es huszárok emlékmûve. 1939
  Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmû. 1949
  Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmû. 1953
  Kígyóölõ. Wallenberg-emlékmû. 1999
  Sportlovas. 1954
  Sportlovas. 1979
  Hunyadi lovasszobor.
  Hunyadi lovasszobor. 1985
  Balassi Bálint. 1959
  Lenin-emlékmû. 1965
  Lenin-emlékmû. 1989
  Szobrászat, Színjátszás, Festészet, Zene, Építészet. 1969
  Virág Benede-emlékmû. 1971
  Vízijáték. 1975
  Szt. József-oltár, Pieta, 12 apostol. 1933
  Szûz Mária és Szt. József.
  Kodály Zoltán. 1968
  Burghardt Rezsõ. 1968
  Szekfû Gyula. 1958
  Pethõ Sándor. 1944
  Aranykor. 1919
  Ady Endre. 1925
  Egry József. 1933
  Klebelsberg Kuno.
  Petõfi-plakett. 1942
  Fortuna. 1947
  Szabadon szolgál a szellem.. 1968
  Mártffy Ödön. Berlin,1930
  Szinyei Merse Pál. Budapest,1941
  Korunk esztétikai zûrzavara. Budapest,1962
  A mûvészetek történelmi sorskérdéseirõl. Budapest,1966
  Alkotás és szemlélet. P. P. összegyûjtött írásai. Budapest,1967
  
  
• P. P.-katalógus. Budapest,1976
  Kontha Sándor:P. P.. Budapest,1985
  Gosztonyi József:Száz éve született P. P. szobrász- és érmemûvész. Éremtani Lapok 1996
  Bakonyvári M. Ágnes:P. P. - Az ember és a mû. Budapest,2001