Papp Simon (1886. febr. 14. Kapnikbánya, Szatmár vm. – 1970. júl. 27. Bp.): geológus.
- Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tagsága megszûnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
- Életút: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz-vegytan szakos tanári okl. (1908), bölcsészdoktori okl. szerzett
(1909), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A föld- és
ásványtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1957). - A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ásvány- és Földtani
Tanszék tanársegéde (1909-1911), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk. Ásvány-, Föld- és Terepismerettani Tanszék
tanársegéde és a M. Földtani Int. külső munkatársa (1911-1915). A kolozsvári kutató bányahiv. geológus mérnöke (1915-1916),
a Pénzügymin. X. (Bányászati) Oszt.-ához beosztott geológus mérnök (1916-1918), bányatanácsos főgeológus (1918-1920).
Miután kilépett az áll. szolgálatból brit váll.-ok megbízásából Európa több országában, ill. - többek között - az USA-ban,
Kanadában, Ausztráliában és Új-Guineában kutatott (1920-1932), az amerikai European Gas and Electric Company (EUROGASCO)
mérnökeként elsôsorban a Dunántúlon vezetett fúrási munkálatokat (1933-1938), a M.-Amerikai Olajip. Rt. (MAORT) egyik ig.-ja
(1938-1941), a MAORT Üzemek a M. Kincstár Használatában nevu váll. ig.-ja (1941-1943), a MAORTGÁZ Értékesítô Rt. alelnöke
(1943-1946), elnöke (1946-1948) és a MAORT vezérig.-ja (1945-1948). Az Erdélyi Földgáz Rt. alelnöke (1943-1945). A József
Nádor Musz. és Gazdaságtud. Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdômérnöki Karán az olajkutatás és -bányászat ny. r. tanára
(1944-1948). Az Államvédelmi Hatóság letartóztatta (1948. aug. 12.), koholt vádak alapján halálra ítélték (1948. dec.), ezt
életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatták (1949; szabadult: 1955. jún.; rehabilitálták). Az Orsz. Kőolaj- és Gázip. Tröszt
kutatómérnöke (1955-1962).A m. kőolajbányászat megteremtőjeként kezdeti kőzettani, majd térképező munkák után
elsősorban szénhidrogén-kutatással és kőolajföldtannal fogl. Részt vett az erdélyi földgázkutatásban (1908-tól), jelentős
szerepet játszott az egbelli (Nyitra vm., 1914) és a bujavicai (Horváto., 1918) kőolaj- és földgázelőfordulások felfedezésében.
Pávai Vajna Ferenccel a horváto.-i redők dunántúli (zalai) folytatását kutatták és kimutatták a nagy jelentőségű budafapusztai
boltozatot. Az EUROGASCO mérnökeként az általa ajánlott Budafa I. mélyfúrással tárták fel Mo. első ip. jelentőségű kőolajtelepét
(1937. febr. 9.), majd az É-erdélyi földgázkutatások irányítója (1941-1944). Az ország német megszállása idején
megakadályozta, hogy a MAORT-üzemek német kézbe kerüljenek (1944. márc.). Feldolgozta a mo.-i kőolaj- és földgázkutatás
történetét, ezzel kapcsolatos művei nagy része kéziratban maradt. Életérôl Galgóczi Erzsébet írt regényt.
- A magyarországi kõolaj- és földgázkutatás az 1780-as évektõl 1945-ig. MTA Mûszaki Tudományok Osztálya Közleményei
Életem. Zalaegerszeg,1996
- Csiky Gábor:A mester és két tanítványa. Böckh Hugó, P. S. és Pávai Vajna Ferenc párhuzamos életpályája. Bányászati és Kohászati Lapok. Kõolaj és Földgáz 1982
Galgóczi Erzsébet:Vidravas. Reg.. Budapest,1985
Galgóczi Erzsébet:Vidravas. Reg.. Szekszárd,1998
Farkas Zoltán:Száz éve született P. S.. Föld és Ég 1986
Dank Viktor:100 éve született P. S.. Földtani Kutatás 1987
Csiky Gábor:P. S., a magyar kõolajbányászat megteremtõje. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv h.n.,1998