Ortutay Gyula (1910. márc. 24. Szabadka, Bács-Bodrog vm. – 1978. márc. 22. Bp.): etnográfus, kultúrpolitikus.

• Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.).
• Életút: A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen m.-latin-görög szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1934), a m. népköltészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940), az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.). - Egy. tanulmányai alatt a Szegedi Fiatalok Műészeti Koll.-ának alapító tagja, a M. Nemzeti Múz. gyakornoka (1935), a M. Rádió tisztviselője és az Irodalmi Oszt. h. vezetője (1935-1944); közben házitanító Kozma Miklós belügyminiszter gyermekei mellett. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem magántanára (1940-1945), c. ny. rk. tanára (1945-1946), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n a néprajz ny. r. tanára (1946-1951), a Folklór Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951-1968); közben az egyetem rektora (1957-1963), c. egy. tanára (1963-tól. A M. Közp. Híradó Rt. elnöke (1945-1947), vallás- és közoktatásügyi miniszter (1947. márc. 17.-1950. febr. 25.), a Múz.-ok Orsz. Központjának vezetője (1950-1952), az MTA Néprajzi Kutatócsoport ig.-ja (1967-1978). - Az FKgP polg. tagozatának vezetője, a párt közműv. biz.-ának elnöke (1943-1944), a párt műv. és oktatási programjának elkészítője (1944). Az ország német megszállása után a fegyveres ellenállási mozgalom tagja (1944-1945), részt vett a Görgey-zászlóalj megalakításában és kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre körével. A II. vh. után részt vett az FkgP újjászervezésében, az ideiglenes orsz. vezetőség kulturális biz.-ának elnöke és a főv.-i közp. kulturális oszt.-ának vezetője (1945. febr.-aug.). Az FKgP Orsz. Intéző Biz.-ának tagja (1945. aug.-1946), a párt balszárnyának tagjaként, a róla elnevezett O-csoport vezetőjeként szorosan együttműködött az MKP-vel. Az FKgP balszárnya azon nyilatkozatának kezdeményezője és aláírója, amely támogatta a Baloldali Blokk követeléseit (1946. márc. 7.), az FKgP PB tagja (1946. máj.-júl., kizárták a pártból: 1946 aug.; az MKP nyomására visszavették: 1947. jún.-szept.), ismét a Polgári Tagozat elnöke (1947. jún.-1948). Az Ideiglenes Ngy. tagja (1944-1945), majd ngy.-i, ill. ogy.-i képviselő (1945-1958), az Ogy. Kulturális Biz.-ának elnöke (1970-1978). Jelentős szerepet játszott a Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondatását (1947. jún. 2.) előkészítő pártközi tárgyalásokon. A kisgazdapárti népi koll.-okat tömörítő M. Koll.-i Egyesület elnöke (1947-1948). Miniszterként ő hajtotta végre az isk.-k államosítását. A HNF főtitkára (1957-1964, alelnöke (1964-1978). Az Elnöki Tanács tagja (1958-1978).Vezető szerepet töltött be a mo.-i néprajztudományban. Kezdeti irodalomtörténeti érdeklődése után figyelme a m. népi kultúra felé fordult, elsősorban a népmese és a népballada vizsgálatával fogl. Tanulmányai és gyűjtései jelentősen hozzájárultak a modern mo.-i folklorisztikai kutatások megteremtéséhez. A mesemondó személyiségére nagy figyelmet fordító népmesekutatásaival nemzetközileg is elismert m. folklorisztikai isk.-t alapított. Emlékét őrzi az ~-emlékérem (amelyet elsők között ő kapott meg!).
• Tömörkény István. Szeged,1934
  Székely népballadák. Budapest,1935
  Magyar népismeret. Budapest,1937
  Parasztságunk élete. Budapest,1937
  Rákóczi két népe. Budapest,1939
  Fedics Mihály meséi. Budapest,1940
  Kis magyar néprajz. Budapest,1940
  Kis magyar néprajz. Budapest,1963
  A magyar népmûvészet. Budapest,1941
  Magyar népköltészet. Budapest,1943
  A mai magyar belsõ migráció és a néprajzkutatás. In: Mûvelõdéspolitikánk. A mai magyar belsõ migráció és a néprajzkutatás Budapest,1947
  Mûvelõdés és politika. Budapest,1949
  Variáns, invariáns, affinitás. A szájhagyományozó mûveltség törvényszerûségei. In: MTA Társadalom- és Történettudományi Osztálya Közleményei h.n.,1959
  Írók, népek, századok. Budapest,1960
  Halhatatlan népköltészet. Budapest,1966
  Hungarian Folklore. Essays. Budapest,1972
  Fényes tiszta árnyak. Budapest,1973
  Magyar néprajz. Budapest,1979
  Magyar néprajz. Budapest,1984
  A nép mûvészete. Budapest,1981
  Magyar népköltészet. Budapest,1985
  
  
• O. Gy.. Acta Etnographica 1970
  Varga Mihály:O. Gy. mûhelyében. Forrás 1971
  Bognár József:Búcsú O. Gy.-tól. Valóság 1978
  Szabolcsi Miklós:O. Gy.. Magyar Tudomány 1978
  Emlékezés O. Gy.-ra. Etnographia. O. Gy.-emlékszám 1980
  Bodrogi Tibor:A magyar társadalomnéprajz O. Gy. korai mûveiben. Népi Kultúra - Népi Társadalom 1983
  Mészáros István:Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat. 1945-1948. Budapest,1989
  Katona Imre:Az idõ mérlegén. O. Gy. életmûve. Szabadka,1990
  Paládi-KovácsAttila:O. Gy.. Budapest,1991