Nopcsa Ferenc, felsőszilvási; 1874-től br. (1877. máj. 3. Szacsal, Hunyad vm. – 1933. ápr. 25. Bécs, Ausztria): paleontológus, geológus.

• Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1928; tagságáról lemondott: 1930. ?).
• Életút: A bécsi Theresianumban tanult, a bécsi egyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1903), az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1928; tagságáról lemondott: 1930). - Erdélyi birtokán gazdálkodott, szentpéterfalvai birtokán (Hunyad vm.) talált kréta kori ősgyíkmaradványok keltették fel az érdeklődését a paleontológia iránt. A Balkánon (1899), Olaszo.-ban (1902), Krétán, ill. Görögo.-ban, Franciao.-ban és Nagy-Britanniában tett hosszabb tanulmányutat (1903), a Fogarasi-havasokban kutatott, Kisázsiába utazott (1904), majd több hónapot Egyiptomban töltött (1905), késôbb É-Albániában végzett több alkalommal földrajzi, geológiai és paleontológiai kutatásokat és gazdag néprajzi anyagot is gyűjtött (1905-1914). Az I. vh. idején az Osztrák-M. Monarchia számára hírszerzői munkát végzett (1914-1918: megszakításokkal). Az összeomlás után a román megszállás alá került birtokairól Bp.-re, majd Bécsbe menekült (1918), késôbb úgy kapta vissza birtokait, hogy nem kellett román áll. szolgálatba állnia (1920). A birtokán egyik sétája során román parasztok súlyosan bántalmazták, ezután Bp.-re szállították, ahol megmutötték. Halála előtt minden tisztségéről lemondott, Bécsbe költözött. Agyonlőtte bécsi albán titkárát, majd öngyilkos lett.A dinoszauruszok nemzetközileg is elismert szaktekintélye, a mo.-i paleofizikai kutatások és az ún. geotermikus gradiens kutatások elindítója.
• Dinosaurierreste aus Siebenbürgen. Wien,1899
  Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé esõ vidék geológiája. Budapest,1905
  A katolikus Észak-Albánia. Földrajzi Közlemények 1907
  Aus Sala und Klementi. Albanische Wanderrungen.Sarajevo,1910
  A legsötétebb Európa. Vándorlások Albániában. Budapest,1911
  Zur Stratigraphie und Tektonik des Vilajets Skutari in Nordalbanien. In: Jahrbuch der kaiserlich-königlichen Geologischen Reichanstalt Wien,1911
  Beiträge zur Vorgeschichtte und Ethnologie Nordalbaniens. In: Wissenschaftliche Mitteilungen Bosniens und der Herzegowina Wien,1912
  Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien. Sarajevo,1912
  Adatok az észak-balkán parti hegyláncok geológiájához. Budapest,1916
  Die Familien der Reptilien. Berlin,1923
  Albanien. Bauten, Trachten und Geräte Nordalbaniens. Belin-Leipzig,1925
  Ideas on the Origin of Flight. London,1927
  Geographie und Geologie Nordalbaniens. Budapest,1929
  Zur Geschichte der Adria. Eine tektonische Studie. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft 1932
  Vándorlásaim Albániában. Néprajzi Hírek h.n.,1994
  
  
• Lambrecht Kálmán:Franz Baron Nopcsa, der Begründer des Paläphysiologie Paleontologische Zeitschrift(1933)
  Vendl Aladár:Báró N. F. emlékezete Földtani Közlöny(1934)
  Tasnádi Kubacska András:N. F. kalandos élete (1937)
  Robel G.:Franz Baron Nopcsa