Nagy Miklós (1881. jan. 27. Dés, Szolnok-Doboka vm. – 1962. márc. 12. Bp.): történész, könyvtáros.

• A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okl. szerzett (1904), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A m. képviselôház napidíjasa (1901–1904), naplószerkesztô segédtisztje (1904–1907), könyvtárnoka (1917–1918), a képviselôház könytárának segédkönyvtárnoka (1907–1917), könyvtárnoka (1917–1918) fôkönyvtárnoka (1918–1921) és c. ig.-ja (1920), ig.-ja (1921–1940), a képviselôház elnöki osztályfônökeként nyugdíjazták (1940). – 19. és 20. sz.-i m. történelemmel, mûvelôdéstörténettel, elsôsorban a mo.-i nemzeti kérdés történetével, a trianoni békeszerzôdés történeti elôzményeivel, az ezzel összefüggô jogi és történeti kérdésekkel fogl. Könyvtárosként szorgalmazta és elôkészítette a kötelespéldány-tv.-t. Feldolgozta az Ogy.-i Könyvtár történetét. – Az Institut International d Histoire Politique et Constitutionelle tagja (1939-tôl). – A Tisza-Évkönyv szerkesztôje (1926–1934).
• Főbb művei: Az általános, egyenlô, titkos választójog és a magyar választójogi reform. (Bp., 1911)
  A nemzeti erô világtörténeti jelentôsége. (Bp., 1912)
  A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiiségi kérdés. (Bp., 1914)
  A magyar katonáról. (Bp., 1918)
  A magyarországi nemzetiségi kérdés története. (Bp., 1923)
  A trianoni békeszerzôdés történeti háttere és Tisza István háborús felelôssége. (Bp., 1925)
  Erdély jövôje. (Bp., 1926)
  Kristóffy József emlékirataiból. (Bp., 1928)
  A Ghyczyek a magyar nemzet történetében. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1928. nov. 5.
  kivonatosan: Akadémiai Értesítô, 1928
  teljesen: Turul, 1929)
  Az Országgyûlési Könyvtár története. (Bp., 1929)
  A magyar jog- és alkotmánytörténet új megvilágításban. (Bp., 1932)
  A volt monarchia delegációinak történeti elôzményei. (Bp., 1934).
  
• Irodalom: Jónás Károly: N. M. (Könyvtáros, 1981)
  Jónás Károly: A Magyar Országgyûlés könyvtárának vezetôi 1952-ig. (Magyar Könyvszemle, 1996).