Müller Sándor (1903. okt. 12. Kolozsvár, Kolozs vm. – 1966. jan. 21. Bp.): kémikus.

• A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – vegytan–természetrajz szakos tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. szerzett (1926); közben a József Mûegyetemen Zemplén Géza tanítványa, majd áll. ösztöndíjjal a berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm Institut für Chemie-ben tanult (1925–1926), az organikus kémiai elméletek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1938), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.).
• Életút: A tihanyi M. Biológiai Kut. Int. munkatársa (1926–1936); közben a lipcsei és a greifswaldi egyetemen (1929–1930), ill. Nápolyban folytatott kutatásokat (1933–1934). A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára kutatóvegyésze (1936–1942), az apósa tulajdonában lévô Krayer Lakk- és Festékgyár mûsz. vezetôje (1942–1948), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Szerves és Gyógyszerkémiai Int. adjunktusa (1938–1942), magántanára (1938–1942), c. ny. rk. tanára (1942–1948), a Szerves Kémiai Tanszék int.-i tanára (1948–1952), egy. docense (1952–1954), egy. tanára (1954. szept. 1.–1966). A Veszprémi Vegyip. Egyetem Szerves Kémiai Int. tanszékvezetô egy. tanára (1957–1965), az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport vezetôje (1965–1966). – A szénhidrátok szerkezetének és szintézisének kérdéseivel fogl., majd nemzetközileg is jelentôs eredményeket ért el a dimerizáció és a dimerek kutatásában. Mo.-on az elméleti szerves kémiai szemlélet meghonosítója. – Kossuth-díj (a mûanyagipar szempontjából jelentôs szerveskémiai eredményeiért, 1953). – Az Acta Chimica szerkesztôje (1964–1966).
• Főbb művei: Kísérletek a cellobiose nitrogéntartalmú származékainak elôállítására és eljárás kidolgozása a cellobiose lebontására. Egy. doktori értek. (Bp., 1926)
  Über Alyzaringlykoside und Alyzaarinbioside. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1929)
  Hidroxilok epimerizálása a cukorcsoportban. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
  Über die Dimerisation des Isoeugenol-methyläthers. Többekkel. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1942)
  Lakkipari mûgyanták. (Bp., 1946)
  Dimeraethylén-származékok vizsgálata, különös tekintettel a polymerizáció mechanizmusára. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1947. jún. 23.)
  Az atomkapcsolat a szerveskémiában. (Magyar Kémikusok Lapja, 1948)
  Zur Schreibweise der organisch-chemischen Strukturformeln. Messmer Andrással. (Acta Chmica, 1963).
  
• Irodalom: Bruckner Gyôzô: M. S. (Magyar Tudomány, 1966)
  Vargha László: Alexander Müller. (Acta Chimica, 1966)
  Bruckner Gyôzô: M. S. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
  Lempertné Sréter Magda: Müller tanár úr. (Kémiai Közlemények, 1985).