Mocsáry Sándor (1841. szept. 27. Nagyvárad, Bihar vm. – 1915. dec. 26. Bp.): zoológus, muzeológus.
- A premontrei rend jászói rendházában hittud.-t tanult (1859–1862), de súlyosbodó tüdôbaja miatt még pappá szentelése elôtt kilépett a rendbôl (1862), a nagyváradi jogakad.-n végzett, majd a bécsi tudományegyetemen természetrajzot tanult (1870-ig), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.).
- Életút: A M. Nemzeti Múz. (MNM) Állattára segédôre (1870–1882), ôre (1882–1901), igazgatóôre (1901–1914), osztályigazgatói címmel nyugdíjazták (1914). Kir. tanácsos (1900-tól). – Entomológiával, Bihar vm. növény- és állatvilágával fogl., nagy mennyiségû faunisztikai adataival megalapozta Mo., ill. a Kárpát-medence hártyásszárnyúinak (Hymenoptera) állatföldrajzi kutatását. A fémdarazsak (Chrysidoidea) világszerte elismert specialistája, témájában írt monográfiája ma is rovartani alapmûnek számít. Behatóan fogl. a trópusi, ill. neotrópusi madárpókölô Pepsis-fajokkal is. Munkássága eredményeképpen az MNM Állattára Hymenoptera-gyûjteménye a világ egyik legjelentôsebb szakgyûjteményévé vált. Nevét mocsayi alakban 75 rovarfaj neve ôrzi, a Mocsarya növényevôdarázs-genuszt F. W. Konow 1897-ben állította fel. – Az Orsz. Rovartani Társaság tb. tagja, alelnöke. A szentpétervári Orosz Rovartani Társulat t. tagja.
- Főbb művei: A magyar fauna másnejû darazsai. (MTA Mathematikai és Természettudományi Közleményei, 1880)
A magyar fauna fémdarazsai. (Bp., 1882)
Literatura Hymenoterorum. (Bp., 1882)
Európai és másföldi új hártyaröptûek. (Értekezések a természettudományok körébôl, 1884)
Adatok Magyarország fürkészdarazsainak ismeretéhez. (MTA Mathematikai és Természettudományi Közleményei, 1885)
A föld fémdarazsai. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1889. ápr. 15.
kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítô, 1888/89)
Monographia Chrysididarum orbis terrarum universi. Földünk fémdarazsainak magánrajza. (Bp., 1889)
Ordo Hymenoptera. (Fauna regni Hungariae. Bp., 1897)
Hymenopterák. Szépligeti Gyôzôvel. (Gr. Zichy Jenô harmadik ázsiai utazása. II. Székesfehérvár, 1902)
Hogyan lettem entomológus? (Rovartani Lapok, 1912).
- Irodalom: Csiki E.: M. S. A M. S.-ról elnevezett taxonok jegyzékével. (Rovartani Lapok, 1910)
Csiki E.–Horváth G.–Jablonowski J.: M. S. Nekrológ és M. S. irodalmi mûködése. (Rovartani Lapok, 1916)
M. S. (Akadémiai Értesítô, 1916)
Móczár László: M. S. és a Természettudományi Múzeum Hymenoptera gyûjteménye. (Állattani Közlemények, 1967)
Nagy G. Károly: M. S. Bihari arcok. (Fáklya, 1968. okt. 12.).