Mikola Sándor (1871. ápr. 16. Péterhegy, Vas vm. – 1945. okt. 1. Nagykanizsa, Zala vm.): fizikus, pedagógus.

• A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1895), az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1942. máj. 15.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetem Elméleti Fizikai Int.-ének gyakornoka (1895–1896), a bp.-i ev. (fasori) gimn. h. (1897–1898), r. tanára (1898–1935); közben ig.-ja (1928–1935), c. tanker.-i fôig. (1933-tól). Nyugdíjazása után, 1941-tôl Péterhegyen élt. Ogy.-i képviselô, a Felsôház tagja (1943–1944). – Kutatófizikusként elsôsorban az ún. dielektrikumok polározásával, és a Lichtenstein-féle ábrákkal kapcsolatos vizsgálatokkal, új kísérleti eszközök szerkesztésével fogl., tudománytörténeti tevékenysége is értékes. Különösen jelentôs pedagógiai munkássága, tanítványai közül több világhírû m. fizikus (pl. Wigner Jenô, Nobel-díjas) került ki, úttörô jelentôségû fizikatankönyveket írt. Számos népszerû tud. könyv szerzôje és szerkesztôje. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat emlékére ~-díjat alapított (a fizikatanítás fejlesztésére, 1961). – A mo.-i vendek (szlovénok) mozgalmában vállalt szerepe miatt a jugoszláv hatóságok a strniscei táborba zárták (1945 tavasza), szabadulása után azonban az elszenvedett fizikai és idegi gyötrelmek következtében meghalt. – A Mathematikai és Physikai Társulat titkára (1916–1923), t. tagja (1941–1945). Az Orsz. Közoktatási Tanács tagja (1921–1936). A Vendvidéki Szövetség elnöke, a Vendvidéki M. Közmûv. Egyesület díszelnöke. – Az Urania természettud. (1911–1922), a Mathematikai és Physikai Lapok fizikai rovatának szerkesztôje (1920–1922). A Domovina c. vend lap szerkesztôje (1920-1922).
• Főbb művei: Mathematikai szünórák. (Pozsony, 1903)
  A fény. (A technika vívmányai az utolsó száz évben. 2. átd. kiad. Bp., 1907)
  A természetphilosophia problémái. (Bp., 1909)
  A középiskolai mathematikai tanítás reformja. Szerk. Beke Manóval. (Bp., 1909
  németül Leipzig, 1911)
  Az infinitezimális számítások elemei a középiskolában. Rátz Lászlóval. (Bp., 1910)
  A physikai alapfogalmak kialakulása. (Bp., 1911)
  A függvények és az infinitezimális számítások elemei. Rátz Lászlóval. (Bp., 1914)
  Báró Eötvös Loránd élete és tudományos mûködése. Fekete Jenôvel, Pekár Dezsôvel. (Bp., 1918)
  Mémoire concernant le territoire wende – Prekmurje – occupé par les Yougoslaves. (Bp., 1920
  angolul és olaszul is)
  Kísérleti adatok a dielektromos anyagok elektromozásához. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1923. ápr. 9.
  Mathematikai és Természettudományi Értesítô, 1923
  németül: 1924)
  A fizika gondolatvilága. (Bp., 1933
  2. kiad. 1934)
  Az egyenletes mozgás, mint a fizikai megismerés ôseleme. (Természettudományi Közlöny, 1941)
  A fizikai megismerés alapjai. (Bp., 1941)
  Az idôfogalom kialakulásáról és fizikai jelentésérôl. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1943. okt. 18.).
  
• Irodalom: Renner János: M. S. (Budapesti Evangélikus Gimnázium Értesítôje, 1935)
  Vermes Miklós: M. S. (Fizikai Szemle, 1961)
  Péterfalvi Rezsô: Tudósok nevelôje: M. S. (Élet és Tudomány, 1984)
  Kovács László: M. S. fizikai eszközei és fizikatanítási gyakorlata a századelôn a Fasori Gimnáziumban. (Természettudományok, 1990)
  Németh József: A Fasori Gimnáziumtól a világhírig. (Diakonia, 1993)
  Kovács László: M. S. Kismonográfia. (Bp., 1991
  4. kiad. 1997).