Mészöly Gyula (1910. jan. 6. Suhopolje, Horvátország – 1974. márc. 17. Kecskemét, Bács-Kiskun m.): kertész, növénynemesítő.

• A bp.-i Kertészeti Tanint.-ben kertész okl. szerzett (1935), Kertészeti Akad.-n kertészmérnöki okl. (1944), a Kertészeti és Szôlészeti Fôisk.-n gazdasági tanári okl. szerzett (1946), növénynemesítô tanf.-ot végzett (1950). A mg.-i tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), a biológiai tudományok doktora (1964), az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1973. máj. 11.).
• Életút: Mauthner Ödön Rt. derekegyházi gazdaságának gyakornoka (1935–1936), Érden egy gyümölcstermesztô gazdaság munkatársa (1936), a Bajai Kertészeti Középisk. szaktanára (1936–1940), a kecskeméti Gazdasági Szaktanítóképzô Int. r. tanára (1940–1943). Az általa megszervezett Kecskeméti Kertészeti Kísérleti Telep vezetôje (1943–1950), az ebbôl létrejött Kecskeméti Kísérleti Gazdaság (1950–1955), ill. a Duna–Tisza közi Mg.-i Kísérleti Int. ig.-ja (1955–1972), egyúttal a Kecskeméti Felsôfokú Mg.-i Technikum ig.-ja (1962–1970). – Ogy.-i képviselô, a Mg.-i Állandó Biz. tagja (Bács-Kiskun m., 1953–1972). – Konzervip. paradicsomfajták nemesítésével, a termesztéssel kapcsolatos agrotechnikai eljárások fejlesztésével fogl. 1956-ban Európában elôször sikerült elôállítania Lycopersicon peruvianummal életképes fajhibridet, majd 1957-ben a hirsutum fajhibridek további kombinálásával ún. komplex fajhibrideket, amelyek rezisztenciaforrás tekintetében nagyjelentôségûek a további növénynemesítés szempontjából. Jelentôs eredményeket ért el a könnyen szedhetô, gépi szedésre alkalmas paradicsom elôállítása terén, összesen 13, államilag elismert paradicsomfajtát nemesített ki. – Az MTA Kertészeti Biz. tagja, a Paradicsomnemesítési és -termesztési Munkabiz. vezetôje. – A Kertészeti Egyetem t. doktora. – Munka Érdemrend (1954, 1958), Kossuth-díj (1956), Entz Ferenc-emlékérem (1963), Fleischmann Rudolf-emlékérem (1969), Tessedik Sámuel-emlékérem (1972), Munka Érdemrend (arany, 1973), Mathiász János-díj (1973).
• Főbb művei: A paradicsom szántóföldi termelése. (Hódmezôvásárhely, 1948)
  A magyar paradicsomnemesítés eredményei és további feladatai. (Nemzetközi Mezôgazdasági Szemle, 1958)
  A rezisztenciára nemesítés feladatai és módszerei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
  Paradicsomtermesztés. Milinkó Istvánnal. (Bp., 1961)
  Paradicsom-rezisztencia kialakításával kapcsolatos megfigyelések. Vidéki Lászlóval. (Kecskemét, 1962)
  Paradicsomrezisztencia-nemesítési munkánk újabb eredményei. (Kecskemét, 1964)
  Paradicsomnemesítés. Rezisztens fajták elôállítása. Doktori értek. (Kecskemét, 1964)
  Zöldségtermesztés homokon. Szerk. (Bp., 1966)
  Zöldségtermesztés. Többekkel. (Bp., 1967)
  A paradicsom dohánymozaikvírus – TMV – rezisztenciája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. ápr. 30.
  MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1968)
  A növénytermesztés kézikönyve. Szerk. (Bp., 1970).
  
• Irodalom: M. Gy. Ünnepi szám. (Duna–Tisza közi Mezôgazdasági Kísérleti Intézet Bulletinje, 1970)
  Jánossy Andor: M. Gy. (Magyar Tudomány, 1974)
  Balázs Sándor: Emlékezés M. Gy.-ra. (Kertgazdaság, 1974)
  Kiss Árpád: M. Gy. (Növénytermelés, 1974)
  Báldy Bálint: Gyula Mészöly. (Acta Agronomica, 1975)
  Kerekes Magda–Mucsi Lászlóné–Miszory Franciska: M. Gy. szakirodalmi munkássága. (Kecskemét, 1976)
  Láng Géza: M. Gy. (Zöldségtermesztési Kutatóintézet Bulletinje, 1974).