Mendöl Tibor (1905. máj. 5. Nagyszénás, Békés vm. – 1966. aug. 21. Bp.): geográfus.

• A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium – tagjaként földrajz-történelem szakos tanári okl. (1927), bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben a Collegium Hungaricum tagjaként a Bécsi Egyetemen tanult (1925–1926), földrajz tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.); a földrajztudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (posztumusz, 1967).
• Életút: debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Int.-ének gyakornoka (1927–1928), tanársegéde (1928–1940) és magántanára (1936–1940); közben ösztöndíjasként Párizsban folytatott tanulmányokat (1933–1934). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE TTK-n az emberföldrajz ny. r. tanára és az Emberföldrajzi Int. ig.-ja (1940–1949), az Ált. Gazdaságföldrajzi Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1966) és a tanszék vezetôje (1949–1966). – A 20. sz.-i m. településföldrajzi kutatások egyik legjelentôsebb személyiségeként elsôként fogl. a morfológiai és a funkcionális szerkezeti összefüggések feltárásával, ill. a mo.-i városfejlôdéssel. Alapvetôen új eredményeket ért el az alföldi városok történeti földrajzi vizsgálata terén, feldolgozta a mo.-i településföldrajz történetét. – A M. Földrajzi Társaság alelnöke (1942–1945), elnöke (1946–1948), társelnöke (1952–1966). – Akadémiai Jutalom (1964), Lóczy Lajos-emlékérem (1965).
• Főbb művei: Szarvas földrajza. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1928
  hasonmás kiad. Sajtó alá rend. Becsei József. Békéscsaba, 1981)
  Táj és ember. Az emberföldrajz áttekintése. (Bp., 1932)
  Alföldi városaink morfológiája. (Debrecen, 1936)
  Északi- és Déli-sark. Cholnoky Jenôvel. (Bp., 1938)
  Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. (Szentpétery Imre Emlékkönyv. Bp., 1938)
  A megtelepülés formái. (Magyar Mûvelôdéstörténet. I. Bp., 1939
  hasonmás kiad. Szekszárd, 1991
  2. kiad. 1993)
  A Felvidék. (Bp., 1940)
  Falu és város a magyar tájban. (Úr és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1941)
  Az új települési rend. (Magyar Mûvelôdéstörténet. IV. Bp., 1941
  hasonmás kiad. Szekszárd, 1991
  2. kiad. 1993)
  A mai kultúrtáj. (Magyar Mûvelôdéstörténet. V. Bp., 1942
  hasonmás kiad. Szekszárd, 1991
  2. kiad. 1993)
  Die Stadt im Karpatenbecken. (Bp., 1944)
  A Kárpátmedence földrajza. Bulla Bélával. (Bp., 1947)
  A városföldrajz tárgyköre és feladatai. (Városi Szemle, 1946)
  A kultúrtáj képe a Szovjetunióban. (A Szovjetunió. Bp., 1947)
  Az alföldi város, mint földrajzi probléma. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1947. dec. 29.)
  A magyar emberföldrajz múltja, jelen állása és feladatai. (Bp., 1947)
  A Balkán földrajza. (Bp., 1948)
  A szocialista településföldrajz problémái. (Bp., 1954)
  Általános településföldrajz. Egy. tankönyv és doktori értek is. (Bp., 1963)
  A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Sajtó alá rend. Perczel György, Probáld Ferenc. (Bp., 1999).
  
• Irodalom: Láng Sándor: M. T. (Földrajzi Értesítô, 1966)
  Mérô József: M. T. településföldrajzi kutatásainak értékelése. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis, 1969)
  Wallner Ernô: Emlékezés M. T.-ra. (Földrajzi Közlemények, 1976)
  Dövényi Zoltán: M. T. gyermek- és ifjúkora. (Békési Élet, 1980)
  Lettrich Edit: M. T. szerepe és jelentôsége a magyar geográfiában. (Békési Élat, 1980)
  Somogyi Sándor: M. T. emlékezete. (Békési Élet, 1980)
  Szabó Ferenc: M. T. életmûve és a társtudományok. (Békési Élet, 1980)
  Simon Imre: Hetvenöt éve született M. T. (Földrajzi Közlemények, 1981)
  Tímár Lajos: A szociológia és a geográfia pörlekedésének egy lezáratlan fejezete. Erdei Ferenc és M. T. vitája az alföldi tanyás településekrôl. (Tér és Társadalom, 1988)
  Palov József: Emlékezés: M. T.-ra. (Szarvasi Krónika, 1991)
  Tímár Lajos: Erdei Ferenc és M. T. vitái a magyar városról. (Századok, 1995).