Melich János (1872. szept. 16. Szarvas, Békés vm. – 1963. nov. 20. Bp.): nyelvész, szlavista.

• A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen m.–német szakon tanult (1891–1894), a bécsi tudományegyetemen szlavisztikai tanulmányokat folytatott (1894–1896); a bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. (1894), bölcsészdoktori okl. (1905); a m. nyelvtud. szófejtô része tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1901). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1920. máj. 5.; ig.: 1933. máj. 19.–1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; r. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.), a nyelvtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).
• Életút: A bécsi Theresianum m. korrepetitora (1894–1896), a M. Nemzeti Múz. könyvtárának tisztviselôje (1896–1901), segédôre, ôre (1901–1911), a Nyomtatványi Oszt. (1911–1918), a Hírlaptár vezetôje (1916–1918), a könyvtár osztályig.-ja (1918–1920), ig.-ja (1920–1922). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1901–1911), a szláv filológia ny. rk. (1911–1921), ny. r. tanára (1921–1941); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1935–1936). Az MTA fôkönyvtárnoka (1943. máj. 24.–1948. okt. 1.). – A m. nyelvtörténet szinte vmennyi területén maradandót alkotott, alapvetôen új eredményeket ért el a m. nyelv különbözô eredetû jövevényszavainak feltárása terén. Behatóan fogl. a m. helyesírás történetével, feldolgozta a m. szótárirodalom történetét, számos régi m. nyelvemléket tett közzé. Személynév- és helynévkutatásaival jelentôs szerepet játszott a m. településtörténet-tudomány kialakulásához. – Az MTA I. Oszt. elnöke (1935. máj. 16.–1943. máj. 24.). Az MTA Szótári Biz. (1941–1946) és a Nyelvtud. Biz. elnöke (1943–1945). A M. Nyelvtud. Társaság titkára (1915–1922), alelnöke (1922–1943), t. elnöke (1943–1948). A M. Paedagogia Társaság (1930-tól), a Bp.-i Philologiai Társaság t. tagja (1938-tól). – A helsinki Finnugor Társaság külsô (1913-tól), a Finn és a Lengyel Tud. Akad. külsô l. (mindkettô 1928-tól), az Észt Tudós Társaság t. (1938-tól), a Bolgár Tud. Akad. l. (1940-tôl), a Porosz Tud. Akad. külsô l. tagja (1942-tôl). – MTA Sámuel Díja (1896), Lukács Krisztina Jutalma (1906), MTA Nagyjutalma (Munkácsi Bernáttal, 1907; Gombocz Zoltánnal, 1922; egyedül, 1931), Corvin-koszorú (1930), Corvin-lánc (1939). – A Magyar Nyelv c. folyóirat szerkesztôje (Pais Dezsôvel, Szily Kálmánnal, 1905–1942). A Magyar Etymologiai Szótár alapító szerkesztôje (Gombocz Zoltánnal, 1914–1944). A magyar nyelvtudomány kézikönyve c. sorozat szerkesztôje (Gombocz Zoltánnal, Németh Gyulával, 1922–1944).
• Főbb művei: A gyöngyösi latin–magyar szótártöredék. (Bp., 1898)
  Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? (Bp., 1900)
  Deutsche Ortsnamen und Lehnwoerter des ungarischen Sprachsatzes. Lumtzer, Victorral. (Innsbruck, 1900)
  A magyar nyelv keresztény terminológiája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. dec. 1.
  Akadémiai Értesítô, 1903)
  Szláv jövevényszavaink. I. köt. 1–2. (Bp., 1905)
  A brassói latin–magyar szótártöredék. (Bp., 1905)
  Szikszai Fabritius Balázs latin–magyar szójegyzéke 1590-bôl. Kiadta, bev. és a kísérô tanulmányt írta. (Bp., 1906)
  Adatok hazán honfoglaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez. (Magyar Nyelv, 1906)
  A magyar szótárirodalom. I. (Bp., 1907)
  Az "Orthographica Vngarica" és a magyar helyesírás. (Bp., 1908)
  Révai Miklós nyelvtudománya. (Bp., 1908)
  Nyelvünk szláv jövevényei. (Bp., 1910)
  A két legrégibb magyarnyelvû nyomtatvány. (Bp., 1912)
  Keresztneveinkrôl. (Bp., 1914)
  A magyar tárgyas igeragozás. (Bp., 1914)
  Anonymusnak egy helyérôl. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1920. nov. 15.)
  A honfoglaláskori Magyarország. (Bp., 1925–1929)
  Latinbetûs helyesírásunk eredete. (Bp., 1934)
  Jelentéstani kérdések. (Bp., 1938)
  Latin jövevényszavaink végzôdésének alakulásáról. (Bp., 1940)
  M. J. nyelvészeti dolgozatai. I–II. (Bp., 1957–1963)
  Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. M. J. válogatott írásaiból. Szerk. Kiss Lajos, Nyomárkay István. (Bp., 1995).
  
• Irodalom: Kniezsa István: A hetvenéves M. J. (Magyar Nyelv, 1942)
  Melich Emlékkönyv. (Bp., 1942)
  Benkô Loránd: Gondolatok M. J. nyelvtudományi munkásságáról. (Magyar Nyelv, 1957)
  Hadrovics László: M. J. 85 éves. (Magyar Nyelvôr, 1957)
  Angyal Endre: Johann Melich s Lebensbahn und Schaffen. (Slavica, 1968)
  Kiss Lajos: M. J. Kismonográfia. (Bp., 1995)
  Sztripszky Hiador két levele M. J.-hoz. Közzétette Udvari István. (Magyar Nyelv, 1999).