Manninger Rezső (1890. júl. 7. Sopron, Sopron vm. – 1970. febr. 4. Bp.): állatorvos.

• Az Állatorvosi Fôiskolán állatorvosi okl. (1912), állatorvos-doktori okl. (1914), az immunitástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1939. máj. 12.).
• Életút: Az Állatorvosi Fôiskola Járványtani Intézet gyakornoka (1912–1916), tanársegéde (1916–1917), fôiskolai adjunktusa (1917–1923) és az immunitástan magántanára (1918–1921), c. ny. rk. tanára (1921–1923), ny. rk. tanára (1923–1927), a járványtan ny. r. tanára (1927–1934), egyúttal az Élettani Intézet vezetôje is (1925–1926). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon az állategészségtan és -járványtan elôadó tanára (1922–1934). Az Orsz. Állategészségügyi Intézet igazgatója (1928–1943). A József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezôgazdasági és Állatorvosi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszék ny. r. tanára (1934–1945); közben a kar dékánja (1940–1941). A M. Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszék ny. r. tanára (1945–1952); közben az egyetem rektora (1947–1948), az Állatorvos-tudományi Fôiskola Járványtani Tanszék tanszékvezetô egyetemi tanára (1952–1963). – A 20. sz.-i m. állatorvos-tudomány egyik legkiemelkedôbb személyisége. Nemzetközileg is különösen jelentôsek a lépfene, ill. a hozzá hasonló szaprofiták tisztázására, a száj- és körömfájás vírusának változékonyságára, vmint a különféle állatfajok vérsavójának ún. komplementum-hatására vonatkozó megállapításai. Alapvetôen új eredményeket ért el a sertésparatífusz, a sertéshimlô, a fertôzô gyomor- és bélgyulladás, a lovak vírusos elvetélésének kóroktana terén. Jelentôs irányító szerepet vállalt több mo.-i állatbetegség (pl. tenyészbénaság, veszettség, sertéspestis stb.) leküzdésében. – Az MTA ig. (1946. dec. 19.–1949. okt. 31.), elnökségi tagja (1958. máj. 30.–1960. ápr. 14.); az MTA IV. Osztályának elnöke (1953. máj. 30.–1956. szept. 15.), az MTA alelnöke (1960. ápr. 14.–1967. máj. 5.). A Német (l.: 1955), a Szovjet (l.: 1957), a Csehszlovák Mezôgazdasági Akadémia tagja (t.: 1959). A Francia Állatorvosi (l.: 1958), a Bolgár (külföldi: 1960), a Csehszlovák (t.: 1962), a Francia Nemzeti Orvostudományi (l.: 1964), a Lengyel Tudományos Akadémia tagja (külsô: 1967). A Nemzetközi Állatorvosi Szövetség (1959), az Angol Állatorvosi Sebészeti Kollégium (1960), a Lengyel (1960), a Görög Állatorvosi Egyesület tagja (1962). – A párizsi Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalnál Mo. képviselôje (1933–1967). Az Országos Állategészségügyi Tanács elnöke (1947–1967). A M. Mikrobiológiai Társaság elnöke (1955–1967), t. elnöke (1967–1970); A M. Állatorvosok Társasága elnöke (1961–1967), t. elnöke (1967–1970). – A lipcsei egyetem (1955), a bp.-i Állatorvosi Fôiskola (1962), a szaloniki egyetem t. doktora (1964). – M. Népköztársasági Érdemrend (1952), Kossuth-díj (1950, 1961), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Hutÿra Ferenc-emlékérem (1961), Akadémiai Aranyérem (1965).
• Főbb művei: A baromfikolerabacillus mutatiojáról. (Bp., 1919)
  A paratyphus-bacillusok systematikája, különös tekintettel a suipestifer csoportra. Akadémiai székfoglaló is. (Matematikai és Természettudományi Értesítô, 1928)
  Vizsgálatok a száj- és körömfájás vírusának ún. pluralitásáról. László Sámuellel. (Matematikai és Természettudományi Értesítô, 1930)
  A szárnyas baromfi fertôzése és parazitás betegségei. Kotlán Sándorral. (Bp., 1931)
  Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. I–II. Hutÿra Ferenccel, Marek Józseffel. (7. kiad. Jena, 1938
  11. kiad. 1959
  angolul: London, 1938
  5. angol kiad. 1946
  spanyolul: Barcelona, 1947
  2. spanyol kiad. 1947
  olaszul: Milano, 1949
  oroszul: Moszkva, 1961
  lengyelül: Warszawa, 1962
  kínai nyelven: Peking, 1962–1964)
  A házi emlôsök fertôzô betegségei. (Bp., 1939)
  A háziállatok gümôkórja mint az ember gümôkóros fertôzôdésének forrása. Akadémiai székfoglaló is. (Tuberkulózis elleni küzdelem. Bp., 1940)
  A paratyphus-C-fertôzések járványtana. (Matematikai és Természettudományi Értesítô, 1940)
  Belgyógyászat. I. Fertôzô betegségek. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1943
  4. átd. kiad. 1959
  szlovákul: Bratislava, 1954
  franciául: Paris, 1959
  vietnami nyelven: Hanoi, 1963)
  Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános járványtan. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1950
  3. átd. kiad. 1960)
  A háziállatok fertôzô betegségei. Mészáros Jánossal. (Bp., 1975).
  
• Irodalom: Mócsy János: M. R. (Magyar Tudomány, 1970)
  Mészáros János: M. R. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
  Karasszon Dénes–Holló Ferenc: M. R. és az "Állatorvosi Lapok" jelentôsége a járványtan történetében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
  Szent-Iványi Tamás: M. R. (Bp., 1990).