Mágócsy-Dietz Sándor; 1887-ig Dietz (1855. dec. 7. Ungvár, Ung vm. – 1945. febr. 27. Bp.): botanikus.

• A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1880), bölcsészdoktori okl. szerzett (1883), majd hosszabb tanulmányutat tett Svájcban és Németo.-ban és a tübingeni egyetemen növényélettant tanult (1886–1889), a növénybiológia és mikológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1889). Az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1908. ápr. 30.; t.: 1937. ápr. 29.).
• Életút: A selmecbányai bányászati és erdészeti akad. tanársegéde (1879–1880), a bp.-i tudományegyetem Növénytani Int.-ében Jurányi Lajos tanársegéde (1880–1888), a bp.-i áll. felsôbb leányisk. r. tanára (1888–1892), a bp.-i VI. ker.-i áll. fôreálisk. r. tanára és a felsôbb szôlô- és borgazd. tanf. elôadója (1893–1897). Olasz- és D-franciao.-i tanulmányútján a szôlô betegségeit tanulmányozta (1895). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1889–1897), a növényalaktan és növényélettan ny. rk. (1897–1901), ny. r. tanára (1901–1914), az ált. növénytan ny. r. tanára (1914–1928), egyúttal a növényrendszertan ún. jogosított tanára (1901-tôl); közben az egy. növénytani int. és botanikus kert ig.-ja (1897–1928), a Bölcsészettud. Kar dékánja (1913–1914). – Növényélettannal, növényfejlôdéstannal, az erdészeti növénytan kérdéseivel fogl. Jelentôsek a kenderrel és a szulákkal kapcsolatos genetikai vizsgálatai. Sokat tett a m. természettud. mûnyelv fejlesztéséért, ismeretterjesztô munkássága is értékes. Az egy. botanikus kertben felszámolt fás növényekbôl készült famintákkal jelentôs mértékben gyarapította a M. Nemzeti Múz. (MNM) Növénytárának dendrológiai gyûjteményét. – A M. Természettud. Társulat Növénytani Szakoszt.-ának jegyzôje (1891–1897), alelnöke (1904–1912), elnöke (1913–1920), t. elnöke (1920-tôl) és a társulat alelnöke (1920–1937), a társulat t. tagja (1937-tôl). Az Orsz. Ágostai Hitvallású Ev. Tanáregyesület elnöke (1912–1918), t. elnöke. A M. Paedagogiai Társaság t. tagja (1931-tôl). A Gyógyszerésztud. Társaság t. elnöke. A Luther Társaság, a Mo.-i Gyógyszerész Egyesület, a M. Orsz. Kertészeti Egyesület t. tagja. – A Botanikai Közlemények szerkesztôje (1919).
• Főbb művei: Adatok a növények, különösen az Euphorbiaceák tejnedvének ismeretéhez. Egy. doktori értek. (Bp., 1882)
  Rügy és levélkulcs a magyar birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására. (Bp., 1882)
  A növények talajálló irányának okairól. (Bp., 1887)
  A sparganum Tourn. és typha Tourn. virág és termés fejlôdése. (Bp., 1887)
  Erdészeti növénytan. 1–2. köt. Fekete Lajossal, Rejtô Adolffal. (Bp., 1891–1896)
  Elômunkálat a növénytani mûszótárhoz. (Bp., 1894)
  A jégverte szôlôvesszôk. (Bp., 1896)
  Kétszikû fás növények béldiaphragmája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. ápr. 19.
  Mathematikai és Természettudományi Értesítô, 1899)
  A növények életfolyamatai. (Bp., 1907)
  A növények táplálkozása, tekintettel a gazdasági növényekre. (Bp., 1909)
  Adatok a Balaton és környéke flórájának ismertetéséhez. (Botanikai Közlemények, 1917/18)
  A lomblevelek alkalmazkodása. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. ápr. 10.Mathematikai és Természettudományi Értesítô, 1917)
  A növénytan múltja, jelene és jövôje hazánkban. (A természettudományi kongresszus munkálatai. Bp., 1926)
  Erdészeti növénytan. 1–3. köt. Fehér Dániellel. (Bp., 1929–1933)
  A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a növénytani tudományok fejlôdésében. (Bp., 1933).
  
• Irodalom: Kubacska András: M-D. S. (A budapesti ágostai Evangélikus Gimnázium értesítôje az 1929/30-iki iskolai évrôl. Bp., 1930)
  Jávorka Sándor: M-D. S. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1954)
  P. Verseghy Klára: Zuzmók M-D. S. gyûjtésébôl. (Botanikai Közlemények, 1984)
  Frenyó Vilmos: Megemlékezés M-D. S.-ról, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. (Botanikai Közlemények, 1995).