Lepold Antal (1880. jan. 22. Szentfülöp, Bács-Bodrog vm. – 1971. máj. 3. Bécs, Ausztria): művészettörténész, r. k. pap.

• Az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1904), Kalocsán pappá szentelték (1904), az MTA tagja (l.: 1936. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - Zentán, majd Horgoson segédlelkész (1904-1906), Kalocsán különböző egyházi tisztségeket töltött be (1906-1913), majd a kalocsai egyházmegyéből átlépett az esztergomiba (1913). Esztergomban Csernoch János érsek-hercegprímás titkára (1913-1915), főegyházm.-i irodaig. (1915-1920), az esztergomi főszékesegyház plébánosa (1921-1932), a r. k. isk.-k főegyházm.-i főtanfelügyelôje (1926-1938). Az esztergomi Főegyházm.-i Könyvtár, a Főkáptalani Levéltár és a Keresztény Múz. prefektusa (1929-1946), a bécsi Pázmáneum rektora és a m. szeminárium r. tanára (1946-1971); közben "engedély nélküli külföldi tartózkodása miatt" megfosztották m. állampolgárságától (1951). Prelátuskanonok és hercegprímási oldalkanonok (1917-től), őrkanonok (1934-tôl), éneklőkanonok (1938-tól), olvasókanonok (1944-tôl). Apostoli protonotárius (1943-tól). A Párizs környéki béketárgyalásokon a m. küldöttségben a katolikus egyházi ügyek szakértője (1920).Esztergom régészeti emlékeivel, keresztény ikonográfiával, Szt. István ikonográfiájával fogl. Kezdeményezte és Gerevich Tiborral együtt kezdeményezte és vezette az esztergomi vár régészeti feltárását, ill. felfedezte és részben kiásta a m. királyok és az esztergomi érsekek egykori palotáját (1934-tôl). Elképzelései szerint az esztergomi vár és múz.-a a Keresztény Múz. részeként működött, ezért ott gyűjtötték össze a székesegyház és a vár egykori kőemlékeit. A Szt. István-emlékév esztergomi eseményeinek irányítója (1938). Műfordítóként legendáriumokat és pápai körleveleket fordított és adott ki.
• Az egyházi kiközösítés. Kalocsa,1911
  A katolikus autonómia. Budapest,1920
  Esztergomi kalauz. Esztergom,1923
  Adatok az esztergomi fõszékesegyházi kincstár történetéhez. Esztergom,1929
  Az esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történetiérmei. Esztergom,1930
  Esztergom szabad királyi város rövid ismertetése. Esztergom,1931
  Az Árpádok esztergomi palotája. Esztergom,1935
  Esztergomi útikönyv. Esztergom,1938
  Szent István király születéshelye. In: Emlékkönyv Szent István királly halálának kilencszázadik évfordulóján Budapest,1938
  Szent István király ikonográfiája. In: Szent István Emlékkönyv Budapest,1938
  Szent István király ikonográfiája. In: Szent István Emlékkönyv Budapest,1938
  Az Esztergomi Fõszékesegyházi Kincstár katalógusa. Budapest,1942
  Az Esztergomi Fõszékesegyházi Kincstár Árpád-kori körmeneti keresztje. Regnum 1943
  Esztergom régi látképei. Esztergom,1944
  Csernoch János. Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására. Bécs,1963
  
• Gianone Egon:Prälat Anton Lepold zu seinem 80. Geburtstag. In: Religion, Wissenschaft, Kultur Wien,1960
  Gianone Egon:L. A. prelátus 90 éves. In: Életünk St. Gallen,1970
  Dévényi Iván:L. A.. Mûvészet 1971
  Lukács István:Aki megértette a kövek szavát. 100 éve született L. A.. Új Ember 1980
  Cséfalfay Pál:L. A. és az esztergomi vár feltárása. Esztergom Évlapjai 1988
  Entz Géza:Egyház és mûemlékvédelem a két világháború között. Mûemlékvédelmi Szemle h.n.,1993