Lengyel Béla (2), ebesfalvi (1903. júl. 16. Bp. – 1990. márc. 11. Bp.): kémikus.

• Nagyapja Lengyel Béla (1844-1913) kémikus.
• Az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1967. máj. 5.).
• Életút: Nagyapja Lengyel Béla (1844-1913) kémikus. Fia Lengyel Béla (1940) kémikus. - A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1927), a bécsi műsz. egyetemen műsz. doktori okl. (1927), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben a Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagjaként a bécsi tudományegyetemen folytatott kutatásokat (1924-1927), a kémiai termodinamika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934). A kémiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1967. máj. 5.). - A Pázmány Péter Tudományegyetem Kémiai Int. tanársegéde (1928-1934), magántanára (1934-1936). Bp.-en szabadalmi bíró, ill. szabadalmi ügyvivő (1936-1950). Az ELTE Ált. Kémiai Int. int.-i (1950-1952), a TTK Ált. és Szerves Kémiai Int. egy. tanára (1952. márc. 16.-1973. dec. 31.); a tanszék vezetője (1952-1973), az egyetem tud. rektorh.-e (1952-1962). Az MTA Szervetlen Kémiai Kutatócsoportjának alapító vezetője (1960-1973), nyugdíjas tud. tanácsadója (1973-tól).