Lajtha László György (1920. máj. 25. Bp. – 1995. márc. 14. Oxford, Nagy-Britannia): orvos, sugárbiológus, onkológus.

• Testvére Lajtha Ábel (1922) neurológus, neurokémikus.
• Az MTA tagja (t.: 1983. máj. 6.).
• Életút: Apja Lajtha László (1892-1963) zeneszerző. Testvére Lajtha Ábel (1922) neurológus, neurokémikus. - A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1944), majd az Oxfordi Egyetem Exeter College-ban tanult (1947-1950), az MTA tagja (t.: 1983. máj. 6.). - A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Tanszék tanársegéde (1944-1947), Nagy-Britanniában telepedett le (1947). Az Oxfordi Egyetem ösztöndíjasa (1947-1950), az oxfordi Churchill Kórház radiobiológiai laboratóriumának vezetője (1951-1962), a manchesteri Christie Kórház Patterson Laboratóriumának ig.-ja (1962-1983), egyúttal a manchesteri egyetemen a kísérleti onkológia professzora (1970-1983), emeritusz professzora (1983-1995). Az Európai Rákkutatási Int. alelnöke (1975-1978), elnöke (1979-1981). Az ENSZ Eü.-i Világszervezete (WHO) onkológus szakértője (1973-1986).Kísérletes rákkutatással, kísérletes hematológiával, elsősorban a sejtciklus vizsgálatával fogl. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a különböző rákbetegségek, pl. a leukémia keletkezése, ill. ezen betegségek kialakulásának terápiás befolyásolhatósága terén. Az ún. stem sejtek hematológiában való használatának úttörője. Emlékét a manchesteri Christie Kórházban a Laszlo Lajtha Laboratory őrzi.
• The Use of Isotopes in Haematology. Oxford,1961
  Cellular Dynamics of Haemopoesis. London-Philadelphia-Toronto,1979