Kornis Gyula; 1906-ig Kremer (1885. dec. 22. Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 1958. ápr. 15. Bp.): filozófus, pedagógus, kultúrpolitikus.

• Az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.; t.: 1941. máj. 16.; tagságáról lemondott: 1948. ápr. 16.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A bp.-i és a lipcsei tudományegyetemen tanult, Bp.-en m.-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), pappá szentelték (1908), a szellemi tudományok logikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.; ig.: 1934. máj. 8.-1945. máj. 28.; t.: 1941. máj. 16.; tagságáról lemondott: 1948. ápr. 16.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A piarista rend tagja (1900-tól), a bp.-i piarista gimn. r. tanára (1907-1914), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1914-1920), egyúttal a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a filozófia ny. rk. (1914-1916), ny. r. tanára (1916-1919); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1918-1919). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a filozófia ny. r., a pedagógia ún. jogosított tanára (1920-1932, 1934-1947), majd a pedagógia ny. r. tanára (1931-1934); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1933-1934), az egyetem rektora (1935-1936). A Vallás- és Közoktatásügyi Min. közoktatásügyért felelős államtitkára (1927-1931), a váci választóker. kormánypárti ogy.-i képviselője (1931-1939); közben az Ogy. alelnöke (1935-1938), elnöke (1938), majd a Felsőház tagja (1942-1944). Az ország német megszállása idején letartóztatták (1944. máj.), a nyilasok hatalomrakerülése után négy hétre a Gestapo fogságába került (1944. okt.-nov.). A II. vh. után a bp.-i Népbíróság ún. feddéssel igazolta (1945. okt.), kitelepítették Poroszlóra (1951). A kitelepítés feloldása után Hajdúszoboszlón élt (1953-tól).Széles körű munkássága kiterjedt a filozófia, a pedagógia, a szociológia, a tudományelmélet és a művelődéstörténet számos területére. Eklektikus filozófiai nézeteire elsősorban a szellemtörténeti kultúrfilozófia hatott. Kultúr- és történetfilozófiai művei felzárkózást jelentettek a korszerű Ny-i gondolkodáshoz. Munkáinak egy része túlzott aktuálpolitikai kötődésük miatt már csak történeti értékű. Gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter munkatársaként jelentős szerepet játszott a mo.-i kultúrpolitika kialakításában és irányításában.
• Főbb művei: Az ismerés apriori elemei Platonnál. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
  A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. (Bp., 1908)
  A filozófia a középiskolában. (Bp., 1910)
  Modern nyelvek tanulása. (Bp., 1910)
  A psichologia jelen állása. (Bp., 1911)
  A pszichologia és logika elemei. (Bp., 1911)
  Elemi pszichologiai kísérletek. (Bp., 1911)
  W. Dilthey történelem-elmélete. (Bp., 1913)
  Értékelmélet és pedagógia. (Bp., 1913)
  Történelem és psychologia. (Bp., 1914)
  A lelki élet. 1–3. köt.. (Bp., 1917)
  A viszonyító lelki aktusok. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1917. márc. 12.)
  A bölcsészeti kar jelentősége a tudományegyetemen. (Pozsony, 1918)
  Iskolarendszerünk reformja. (Bp., 1920)
  Bevezetés a tudományos gondolkodásba. (Bp., 1922)
  Történetfilozófia. (Bp., 1924)
  A magyar művelődés eszményei. 1–2. köt. (Bp., 1927
  németül Leipzig, 1930)
  Magyarország közoktatásügye a világháború óta. Összeáll. (Bp., 1927
  németül Leipzig, 1930
  angolul New York, 1932)
  Magyar filozófusok. (Bp., 1930)
  Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1931. ápr. 13.
  Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből. 4. köt., 1931)
  Neveléstörténet és szellemtörténet. (Bp., 1932)
  Az államférfi. 1–2. köt.. (Bp., 1933)
  A kultúra válsága. (Bp., 1934)
  Petőfi pesszimizmusa. (Bp., 1936)
  Kölcsey Ferenc világnézete. (Bp., 1938)
  Az irodalmi műveltség értéke. (Bp., 1940)
  Nietzsche és Petőfi. (Bp., 1942)
  A tudományos gondolkodás. 1–2. köt. (bp., 1943)
  Tudomány és társadalom. 1–2. köt. (Bp., 1944)
  Válogatás K. Gy. tanterv-vonatkozású írásaiból. Összeáll., szerk., bevezető tanulmányt írta Mészáros István. (Bp., 1984).