Korányi Sándor, 1908-tól br.; 1884-től tolcsvai (1866. jún. 18. Pest – 1944. ápr. 12. Bp.): orvos, belgyógyász.

• Apja Korányi Frigyes, id., br. (1827-1913) orvos, belgyógyász. Testvére Korányi Frigyes ifj. (1869-1935) politikus.
• Az MTA tagja (t.: 1935. máj. 16. ; ig.: 1937. ápr. 29.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetemen orvosidoktori okl. szerzett (1888), a strassburgi és a párizsi egyetemen áll. ösztöndíjjal tanult (1889), a kísérleti és gyakorlati idegkórtan tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1893), az MTA tagja (t.: 1935. máj. 16. ; ig.: 1937. ápr. 29.). - A bp.-i tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1889-1891), egy. tanársegéde (1891-1895), egy. adjunktusa (1895-1897); magántanára (1893-1897), az I. sz. Belgyógyászati Int. ny. rk. tanára (1897-1909), a belgyógyászati diagnosztika ny. r. tanára (1907-1909), a belgyógyászat ny. r. tanára és a III. sz. Belgyógyászati Klinika ig.-ja (1909-1936), nyugdíjazásakor klinikáját megszűntették (1936). Az Állatorvosi Akad. Élettani Tanszék vezetője (1891-1892). A bp.-i Stefánia Gyermekkórház (1894-1895), a Szt. István Kórház ideggyógyászati rendelőorvosa (1895-1897).A vesebetegségek diagnosztikájával fogl., a funkcionális vesepatológia megalapítója, nevéhez fűződik a veseelégtelenség fogalmának bevezetése. Vizsgálta az ún. vesevizenyő keletkezését, kimutatta, hogy nagy magasságban az oxigén részleges koncentrációjának csökkenése okozza a vörösvérsejtszám szaporulatát. A tüdőbetegségekkel, elsősorban a tbc-vel is fogl., megszervezte a tuberkulózis tömeges, szanatóriumi gyógyítását. A cukorbetegség vizsgálatánál felismerte a vércukor növekedésének kompenzáló szerepét, a leukémia gyógyításában a benzolkezelés hatékonyságát. Nemzetközileg is elismert isk.-t hozott létre; tanítványai közé tartozott - többek között - Haynal Imre, Hetényi Géza és Rusznyák István is.