Korach Mór; Cora, Marcello (1888. febr. 8. Miskolc, Borsod vm. – 1975. nov. 27. Bp.): vegyészmérnök.

• Az MTA tagja (l.: 1956. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.).
• Életút: A József Műegyetem Vegyészmérnöki Oszt.-án végzett (1911), a padovai és a bolognai egyetemen fizikát, matematikát és germán filológiát tanult (1912-1920), a műsz. tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1956. máj. 30.; r.: 1958. nov. 28.). - Kivándorolt Olaszo.-ba (1912), a padovai egyetem Ásványtani Int. tanársegéde (1912-1913), a faenzai Torricelli Gimn. r. tanára (1913-1919), a faenzai kerámiaművészeti szakisk. egyik alapító tanára és a Kerámiai Kutatólaboratórium vezetôje (1919-1929), a bolognai egy. vegyészmérnöki karának ny. r. tanára (1924-1938, 1945-1950); a Vegyip. Üzemtani Tanszék vezetője (1925-1950: megszakításokkal). Hollandiában és Nagy-Britanniában szakértőként működött (1938-1940), majd visszatért Olaszo.-ba, s egy milánói kutatólaboratóriumban a szigetelőanyagok előállítására vonatkozó kutatásokat irányította (1940-1943), utóbb egyik munkatársával Milánóban kemencetervező irodát tartott fenn (1948-1952). - A Galilei Kör alelnöke (1908-1911), majd baloldali kapcsolatai révén Olaszo.-ban segítette a mo.-i Tanácsköztársaság menekültjeit (1919). A II. vh. alatt részt vett az olaszo.-i nemzeti ellenállási mozgalomban (1943-tól), Milánóban bebörtönözték. Belépett az Olasz Kommunista Pártba (OKP, 1945 eleje), az OKP milánói kulturális közp.-jának vezetője (1945-1948). - Hazatelepült Mo.-ra (1952), az Építőanyagip. Min. műsz. tanácsadója (1952), az Építőanyagip. Közp. Kutatóint. ig.-ja (1953-1957), a BME Vegyészmérnöki Kar Kémiai Technológiai Tanszék egy. tanára (1956. aug. 8.-1963. dec. 31.); tanszékvezetője (1957-1963). Az MTA Műsz. Kémiai Kut. Int. ig.-ja (1960-1966), tud. tanácsadója (1966-tól).Kerámiai kutatásokkal, elsősorban az olaszo.-i kerámiai nyersanyagok és a K-i fajanszfestékek összetételének a vizsgálatával fogl. Faenzában ő tervezte az első kerámiai elektromos kemencét, a nagyfrekvenciás szigetelőanyagok gyártására új eljárást és módszert dolgozott ki. H. Dragoval együtt tervezte az első, iparilag megbízható, ún. szendvicségetés-technológián alapuló kemencét, egyik tanítványával, Dal Borgóval olcsó és gazdaságos falburkolólapot állított elő (kervit). Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az alagútkemencék konstrukciója és a szendvics-gyorségetésű lépéskemencék tervezése és kivitelezése terén.
• Elismerés: Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1958; Kossuth-díj 1958; Munka Érdemrend 1968; Akadémiai Aranyérem 1969;
• Elementi di tecnologica ceramica. Faenza,1928
  Il figluol prodigo. Genova,1933
  A matematika szerepe a technológiai (gyakorlati) tudományokban. Budapest,1956
  Kemencék. Budapest,1963
  Általános kémiai technológia. Budapest,1966
  Kémiai technológiai feladatok. Budapest,1966
  Kémiai technológiai rendszerek gráfelméleti vizsgálata. Budapest,1975
  A mûszaki kémia mint tudomány. Budapest,1982
  Emberarc. Vál. írások. Budapest,1982
  Technologie der Kervit-Platten-Herstellunk. Silikattechnik 1955
  Theorie du four-tunnel et cuisson rapide "Sandwich". Acta Technica h.n.,1955
  Methodological Problems of Technology. Periodica Polytechnica. Chemical Engineering h.n.,1958
  "Sandwich" Schnellbrennen und Wirtschaftlichtkeit der Tunnelöfen. In: Berichte der Deutschen Keramischen Gesellschaft 1962
  Wartha Vince. Kismonográfia. Budapest,1974
  
  
• Móra László:K. M. a korszerû mûszaki kémia úttörõje. Budapest,1978
  K. M. emlékére. Veszprém,1980
  Móra László:K. M. Kismonográfia. Budapest,1991
  Kardos István:K. M.. In: Sokszemközt - tudósokkal Budapest,1974
  Polinszky Károly:K. M.. Kémiai Közlemények 1976
  Polinszky Károly:K. M.. Magyar Tudomány 1976
  Szebényi Imre:K. M.. Periodica Polytechnica. Chemical Engineering 1978
  Polinszky Károly:K. M. professzor, a polihisztor. Magyar Tudomány 1988