Kniezsa István (1898. dec. 1. Trsztena, Árva vm. – 1965. márc. 15. Bp.): nyelvész.

• Az MTA tagja (l.: 1939. máj. 12.; r.: 1947. jún. 6.).
• Életút: Leánya Kniezsa Veronika (1937) nyelvész. - A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult (1923-1924), bölcsészdoktori okl. szerzett (1928), a szláv filológia, különös tekintettel a Ny-i szláv nyelvekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934), az MTA tagja (l.: 1939. máj. 12.; r.: 1947. jún. 6.). - A bp.-i államrendőrség irodai segédtisztje (1921-1927), az OSZK gyakornoka (1930-1934), könyvtári őre (1934-1940); közben a berlini (1928-1930), a varsói, a krakkói és a lembergi egyetem ösztöndíjasa (1930-1931, 1934-1935). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1934-1938), a szláv filológia c. ny. rk. tanára (1938-1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a szláv filológia ny. r. tanára (1940-1941), a kolozsvári Erdélyi Tud. Int. ügyvezető ig.-ja (1941-1944), a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Szláv Filológiai Int. ny. r. tanára (1941-1952), egy. tanára (1952-1965); tanszékvezetője (1949-1965), a BTK dékánja (1956-1957).A m. nyelv szláv jövevényszavainak vizsgálatával, az ezzel szorosan összefüggő hely- és személynévkutatással, ill. település- és művelődéstörténettel fogl. M. helyesírás-történeti tevékenysége is jelentős.
• Főbb művei: A magyar helyesírás a tatárjárásig. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1928
  hasonmás kiad. 1977)
  A szlávok. (Bp., 1932)
  Pseudorumänen in Pannonien und in den Nordkarpathen. (Bp., 1936)
  Magyarország népei a XI. században. (Szent István Emlékkönyv. II. Bp., 1938
  németül is)
  Cirill betűs szláv szövegek nemzetközi tudományos átírása. (Bp., 1939)
  Kódexeink hangjelölése. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1940. máj. 6.)
  Erdély földrajzi nevei. (Bp., 1940
  németül és olaszul is)
  Adalékok a magyar–szlovák nyelvhatár kérdéséhez. (Bp., 1941
  németül is)
  A szlávok őstörténete. Magyar–szláv nyelvi érintkezések. (A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1942)
  A szláv apostolok és a tótok. (Bp., 1942
  németül is)
  Erdély víznevei. (Bp., 1942
  németül is)
  Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. (Debrecen, 1943)
  Keletmagyarország helynevei. (Magyarok és románok. Bp., 1943)
  A párhuzamos helynévadás. (Bp., 1944)
  Moldva történelmi vízrajza. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1948. márc. 1.)
  Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. (Bp., 1952)
  A magyar helyesírás története. (Bp., 1952
  2. jav. kiad. 1959)
  A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I/1–2. (Bp., 1955
  2. kiad. 1974)
  A magyar és a szlovák családnevek rendszere. (Bp., 1965).