Kiss Dezső (1929. jan. 15. Debrecen, Hajdú vm. – 2001. jún. 25. Bp.): fizikus.

• A Debreceni Tudományegyetemen fizikus okl. szerzett (1952), a fizikai tudományok kandidátusa (1955), doktora (1966), az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.).
• Életút: Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóint. (RMKI) Kozmikus Sugárzási Oszt. tud. segédmunkatársa (1952–1955), a Neutronfizikai Oszt. tud. munkatársa (1955–1957), a II. sz. Fizikai Fôoszt., ill. a Nagyenergiájú Fizikai Fôoszt. Magfizikai Oszt. tud. fômunkatársa (1957–1966), tud. tanácsadója (1966–1992), kutatóprofesszora (1993–1999); egyúttal fôosztályvezetô-h. (1957–1970), fôosztályvezetô (1970–1972), majd a KFKI fôigh.-e (1979–1989). A dubnai Egyesített Atomkutató Int. Neutronfizikai Laboratórium csoportvezetôje (1960–1963), az int. alig.-ja (1976–1979), ig.-ja (1989–1992). Az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék c. egy. docense (1957–1971), c. egy. tanára (1971-tôl). A koppenhágai Niels Bohr Int. (1967–1969), a genfi Nemzetk. Részecskefizikai Kutatóint. (CERN) vendégkutatója, ill. vendégprofesszora (1975). Az MTA–TMB-n Jánossy Lajos aspiránsa (1952–1955). – Kísérleti magfizikával, részecskefizikával, a kozmikus sugárzás vizsgálatával fogl. Nevéhez fûzôdik a magtechnikán mûködô 0.5 MV-es debreceni Van de Graaff-generátor tervezése és építése, majd a dubnai neutrinó-detektor tervezése és építése. Nemzetközileg is jelentôs eredményeket ért el az ún. rezonancia-neutronok befogási mechanizmusának vizsgálata és a neutrinó-kölcsönhatás feltárása terén. – Az MTA Fizikai Biz. elnöke (1984–1989). A Nemzetk. Elméleti és Alkalmazott Fizikai Szövetség (IUPAP) M. Nemzeti Biz.-ának titkára (1979–1984), elnöke (1984–1989), a IUPAP Physics for Development Biz.-ának titkára (1984–1987). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke (1993–1996). A Kossuth- és Széchenyi-díj Biz. Természettud. Albiz.-ának tagja (1997–2000). – Akadémiai Díj (1965, 1973), Prométheus-díj (1988), Bugát Pál-díj (1988), Gábor Dénes-díj (1999).
• Főbb művei: µ-mezonok közepes élettartamának mérése. Kand. értek. (Bp., 1955)
  An Investigation of Multiple Spurious Discharges in GM Counters. Friedländer, E.-vel. (Acta Physica, 1956)
  On the Statistics of the Determination of the Mean Life of µ-mesons. Jánossy Lajossal. (Acta Physica, 1957)
  Investigation of Energy Dependence of Isomeric Cross-section Ration in the Br-79/n, gamma/Br-80, 80m Reaction., Többekkel. (Nuclear Physics, 1965)
  Kísérletes vizsgálatok a /neutron, gammma/-reakciók terén. Doktori értek. (Bp., 1965)
  Neutronfizika Quittner Pállal. (Bp., 1971)
  Új utak a modern kísérleti részecskefizikában. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1977. ápr. 25.)
  Atomfizika. Monográfia. (Bp., 1983)
  Nukleáris technika. Kajcsos Zsolttal. (Bp., 1984)
  A neutrínók detektálásának mûvészete. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1986. ápr. 16.
  Értekezések, emlékezések. Bp., 1988)
  Kísérleti atomfizika. Egy. tankönyv. Horváth Ákossal, Kiss Ádámmal. (Bp., 1998)
  Bevezetés a kísérleti részecskefizikába. Monográfia. (Bp., 1990
  oroszul Dubna, 1999).