Kiss Árpád (1889. szept. 16. Sárospatak, Zemplén vm. – 1968. nov. 10. Szeged, Csongrád m.): kémikus.

• Fia Kiss Árpád István (1929) kémikus.
• A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1911) és középisk. tanári okl. szerzett (1913), az MTA tagja (l.: 1954. jún. 19.).
• Életút: Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságságban volt (1914–1920), ezalatt négy évig a nyikolszki és umurszki mg.-i int.-ekben növénykórtani és búzanemesítési kutatásokat folytatott, majd a Távol-Kelet flóráját kutatta. Hazatérése után a Pázmány Péter Tudományegyetem Kémiai Int.-ének tanársegéde (1920–1921), a leideni tudományegyetemen a fizikai kémia vendégdocense (1921–1923). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Vegytani Int., ill. az Ált. és Fizikai Kémiai Tanszék ny. r. tanára (1924–1952), egy. tanára (1952–1961); közben a tanszék vezetôje (1924–1961), a Matematikai és Természettud. Kar (1931–1932, 1938–1939, 1941–1942) a TTK dékánja (1952–1954), az egyetem rektora (1954–1955). – A világon elsôk között fogl. a homogén harmadrendû kémiai reakciókkal, valamint az oldatok ún. Brönsted–Lowry-féle elméletével és kísérleti igazolásával. Vizsgálta a semleges sóhatást a vizes oldatokban végbemenô ionreakciókra, a nem elektrolitek befolyását a reakciósebességre, a komplex vegyületek fényelnyelését és szerkezetüket elnyelési színképük alapján, a komplex vegyületek elnyelési színképeit a ligandumtér-elmélet alapján, a kondenzált aromás szénhidrogének fényelnyelését az orientált fényelnyelés elmélete alapján. – Az MTA Fizikai Kémiai Biz. tagja, a Korróziós Biz. elnöke. A londoni Faraday Társaság (1943), a Német Bunsen Társaság (1945), az Amerikai Kémiai Társaság (1945), a Francia Kémiai Társaság r. tagja (1949). – Munka Érdemrend (1954), Kossuth-díj (1955). – Az Acta Chimica et Physica Szegediensis szerkesztôje (1924–1946).
• Főbb művei: A radioaktivitás jelenségeinek tárgyalása kémiai szempontból. Egy. doktori értek. (Sárospatak, 1911)
  Katalyse der Nitrosylchloridbildung durh Brom. (Leiden, 1923)
  Über die Neutralsalzwirkung bei Ionreaktionen. Bruckner Gyôzôvel. (Zeitschrift für Physikalische Chemie, 1927)
  Cyano- und Thiesolfatokomplexe. Monográfia. (Leipzig, 1941)
  Zur Lichtabsorption der polycyklischen innerkomplexen Verbindungen. Többekkel. (Zeitschrift für Physikalische Chemie A, 1942)
  Általános kémia. Egy. tankönyv. (Szeged, 1950)
  Fizikai kémia. Egy. tankönyv. (Szeged, 1951)
  A szterikus gátlás hatása a fényelnyelésre. (Bp., 1955)
  Az atomkötésû komplexek fényelnyelése. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1954. nov. 6.
  MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
  Beiträge zur Lichtabsorption der Chelat-Complexe. 1–2. Császár Józseffel. (Acta Chimica, 1957–1958)
  Theorie der Lichtabsorption. (Bp., 1958)
  Über die Lichtabsorption von Cyanokomplexen der Übergangselemente. Bán Miklóssal. (Acta Chimica, 1964).
  
• Irodalom: Schay Géza: K. Á. Életrajz és bibl. (Kémiai Közlemények, 1969)
  Schay Géza: K. Á. (Magyar Tudomány 1969)
  Bán Miklós: K. Á. élete és munkássága. (Magyar Kémikusok Lapja, 1989).