Kherndl Antal (1842. máj. 10. Zseliz, Bars vm. – 1919. okt. 7. Bp.): mérnök.

• A karlsruhei mûegyetem gépészmérnöki okl., a zürichi mûsz. egyetemen mérnöki okl. szerzett (1865), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1898. máj. 6.).
• Életút: Badenben államvasúti mérnök (1865–1866), Zürich mûsz. hiv.-ában az építendô új vízvezeték és csatornázás tervezésével fogl. (1866–1867), a József Mûegyetem Mérnöki és Építészeti Oszt. Víz-, Híd-, Út- és Vasútépítéstani Tanszék tanársegéde (1867–69), az út- és vasútépítészet ny. rk. (1869–1881), ny. r. tanára (1881–1914); közben a Mérnöki és Építészeti Oszt. dékánja (1874–1877). – A mo.-i grafosztatika megalapítója, több új elméleti megállapítását a gyakorlatban is sikerrel alkalmazta (pl. a bp.-i Erzsébet-híd építésénél). Nemzetközileg is jelentôs eredményeket ért el a deformációelmélet, a statikailag határozatlan tartók elmélete, valamint az ívtartók és a függôhidak merevítô gerendamegoldásainak vizsgálata terén. Részt vett a bp.-i Ferenc József-híd építési, valamint a régi Lánchíd újjáépítési terveinek elkészítésében is. – A M. Mérnök- és Építész Egylet titkára (1869–1870), majd t. tagja. A Vízügyi Mûsz. Nagytanács tagja (1891–1919), a Középítési Tanács alelnöke (1906–1913). – MTA Nagyjutalma (1910), a bp.-i tudományegyetem (1910) és a József Mûegyetem t. doktora (1915).
• Főbb művei: A hídanyagoknál megengedhetô legnagyobb igénybevétel megállapításáról. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1879)
  Hosszú nyomott rudak méretszámítása az ismételt igénybevétel elve alapján. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1880)
  Néhány elfogulatlan szó a budapesti Dunáról. (Építô Ipar, 1880)
  A sztatikailag határozatlan reakcióju tartók elméletérôl. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1883–1884)
  A lánchidak merevítô tartóinak grafikai elméletérôl. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1890. nov. 17.
  Értekezések a Matematikai Tudományok Körébôl. 14. köt. Bp., 1891
  kivonatosan: Akadémiai Értesítô, 1890)
  A vonóláncos ívtartók grafikai elmélete. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1891)
  A tartók grafosztatikája. 1. köt. 1–2. rész. (Bp., 1893–1903)
  A székesfôvárosi dunai hidak terveire kiírt pályázatról. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1894)
  A többtámaszú gerendák és a többnyílású függôhidak merevítô gerendáinak grafikai elméletérôl. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895)
  A többi ívek és merev függôtartók grafikai elméletérôl. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1897)
  A sztatikailag határozatlan reakciójú, csuklós tartók grafikai elméletérôl. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1904. jan. 18.
  Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1904
  kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítô, 1904)
  A többnyílású merevítô gerendás függôhidak grafikai elmélete. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1906)
  Vasszerkezetek. I. Vasúti vashíd-szerkezetek. Czakó Adolffal. (Bp., 1907).
  
• Irodalom: Büky Béla: K. A. emlékezete. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1942)
  Fáber Miklós: K. A. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955)
  Mihailich Gyôzô: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története. (Bp., 1960)
  Haviár Gyôzô: K. A. és Feketeházy János születésének 120 éves évfordulója. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1962).