Kerpel-Fronius Ödön (1906. jan. 14. Versec, Torontál vm. – 1984. ápr. 22. Nyugat-Berlin): orvos, gyermekgyógyász, neonatológus.

• Fia Kerpel-Fronius Sándor (1940) orvos, farmakológus.
• A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1929); közben rövidebb ideig a bécsi, a müncheni és a párizsi tudományegyetemen tanult, majd Rockefeller-ösztöndíjjal a Harvard Egyetem Gyermekklinikáján folytatott kutatásokat (1933–1934), gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1936), a csecsemô élettana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1945), az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1970. febr. 4.).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Int.-ének gyakornoka (1928–1930), a Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1930–1945), adjunktusa és magántanára (1945–1946). A Pécsi Tudományegyetemen a gyermekgyógyászat ny. r. tanára és a Gyermekgyógyászati Klinika ig.-ja (1946–1951), az átszervezés után a POTE Gyermekgyógyászati Tanszék tanszékvezetô egy. tanára (1951–1967), a BOTE, ill. a SOTE II. sz. Gyermekklinika tanszékvezetô egy. tanára és a klinika ig.-ja (1967–1976), egyúttal az Orsz. Csecsemô- és Gyermekeü.-i Intézet ig.-ja (1970–1976). – A gyermek- és csecsemôkori só-vízháztartás vizsgálatával, a csecsemôkori sorvadás és toxikózis, ill. a gyermek-, csecsemô- és újszülöttkori vesebetegségek élet- és kórtanával fogl. Elsôként választotta külön a dehidratáció sóvesztéses és szomjazásos formáját. A csecsemôkori sorvadás és toxikózis patomechanizmusában tisztázta a vér besûrûsödésének, s a vércukorszintesésnek az állapot súlyosbodásában és a halálozásban játszott szerepét. Nemzetközileg is alapvetôek a vesének a só- és vízforgalomban, ill. a sav–bázis-egyensúly fenntartásában betöltött szerepére vonatkozó kutatásai. – A hallei Leopoldina Német Természettud. Akad. (1962), az Amerikai Gyermekgyógyászati Akad. tagja (t.: 1972). Az angol (t.: 1957), a párizsi (l.: 1958), a portugál (t.: 1960), a lengyel (t.: 1962), a svéd (t.: 1962), az amerikai (t.: 1962), a bolgár (t.: 1963), a svájci (l.: 1965), a finn (t.: 1965), a német (t.: 1967), az olasz (t.: 1967), az osztrák gyermekgyógyász társaság tagja (t.: 1972). Az Európai Pediátriai Társaság (t.: 1959), a csehszlovák Purkyne Társaság (1962), az Angol Neonatológiai Társaság tagja (t.: 1965). – A Rostocki Tudományegyetem t. doktora (1969). – M. Népközt. Érdemrend (1950), Kossuth-díj (1951), Munka Érdemrend (arany, 1966), NDK Érdemérme (1969), ifj. Jancsó Miklós-emlékérem (1970), Semmelweis-emlékérem (1975), Szoc. Mo.-ért Érdemrend (1981).
• Főbb művei: Salzmangelzustände und chloroprive Azotämie. (Ergebnisse der Medizin und Kinderheilkunde, 1936)
  Die pathologische Physiologie toxischer Zustände im Säuglingsalter. (Ergebnisse der Inneren Medizin und Kinderheilkunde, 1942)
  A sorvadt csecsemô vérkeringése. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. nov. 29.
  részben megjelent Varga Ferenc társszerzôvel: Orvosi Hetilap, 1949)
  A csecsemôkori sorvadás. Varga Ferenccel. (Bp., 1953)
  Les déshydrations infantiles. (Actualités de Biologie. 2. Paris, 1955)
  Pathologie und Klinik des Salz- und Wasser-haushaltes. Monográfia. (Bp., 1959
  oroszul, 1964)
  Pathologische Physiologie des wachsenden Organismus. (Lehrbuch der Pathologischen Physiologie. Jena, 1961
  2. kiad. 1964)
  Gyermekgyógyászat. Egy. tankönyv. (Bp., 1969
  3. átd. kiad. 1977
  oroszul 1975
  3. kiad. 1981)
  Sorvadtak hypoglykaemiája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. máj. 5.
  MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1971)
  Electrolyte Equilibrium in Normal and Pathological Conditions of Gastrointestinal Tract. (Progress in Food and Nutrition Science. 1. köt. Oxford, 1975)
  Perinatal Medicine. 1–3. köt. Szerk. Véghelyi Péterrel, Rosta Jánossal. (Bp., 1978)
  The Pathophysiology of Infantile Malnutrition. Protein Energy Malnutrition and Failure to Thrive. (Bp., 1983).
  
• Irodalom: Mestyán Gyula: K-F. Ö. (Magyar Pediater, 1984)
  Schuler Dezsô: K.-F. Ö. (Orvosi Hetilap, 1984)
  Schuler Dezsô: K.-F. Ö. (Magyar Tudomány, 1984)
  K.-F. Ö. (Hallama Erzsébet: "Fele játék, fele gyötrelem." Tudósportrék. 2. kiad. Pécs, 1986)
  Cholnoky Péter: Visszaemlékezés K.-F. Ö.-re. (Gyermekgyógyászat, 1993)
  Méhes Károly: K.-F. Ö. Kismonográfia. (Bp., 1998).