Kautz Gyula (1829. nov. 5. Győr – 1909. márc. 27. Bp.): közgazdász.

• Sz: Kautz Ignác gyógyszerész, Kletzár Lujza. Testvére: Kautz Gusztáv (1836–1907) jogász.
• Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait Győrött végezte, majd a pesti egyetemen jogtudori oklevelet szerzett (1849), a berlini, a heidelbergi és a lipcsei egyetemen tanult (1849–1851), a politikai tudományokból magántanári képesítést szerzett (1859). Az MTA tagja (l.: 1860. okt. 9.; r.: 1865. dec. 10.; ig.: 1887. máj. 13.).
• Életút: A pozsonyi jogakadémia segédtanára (1851–1853), a nagyváradi jogakadémián az osztrák pénzügytan (1853–1854), a nemzetgazdaságtan rk. (1854–1856), r. tanára (1856–1857). A budai műegyetemen a nemzetgazdaságtan, a kereskedelmi jog és törvényismeret ny. r. tanára (1857–1863). A pesti egyetem magántanára (1859–1863), a magyar közjog és közigazgatás (1863– 1868), a nemzetgazdaságtan és pénzügytan ny. r. tanára (1868–1883); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1872–1873), majd az Egyetem rektora (1873–1874). Deák-párti, ill. szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő (Győr, 1865–1883), a Főrendiház örökös tagja (1886-tól), valóságos belső titkos tanácsos (1893-tól). Az Osztrák–Magyar Bank alkormányzója (1883– 1892), főkormányzója (1892–1900).
• Az MTA II. Osztálya elnökhelyettese (1903. okt. 26.–1904. máj. 13.), az MTA másodelnöke (1904. máj. 13.–1907. máj. 3.).
• A nemzetgazdaságtan (= nemzetgazdászattan) első magyarországi művelője. Munkásságára nagy hatást gyakorolt a klasszikus angol közgazdaságtan, azok eredményeinek első hazai ismertetője és népszerűsítője. Gazdaságpolitikusként jelentős szerepet játszott az 1867. évi kiegyezés (= kiegyenlítés) pénzügyi előkészületeiben, részt vett az első közös költségvetés kidolgozásában. Kezdeményezte a közös pénzügyi rendszernek aranyvalutára való helyezését. Végrendeletében 4000 koronát hagyott az MTA-ra.
• Emlékezet: Kőnyomatos arcképe Barabás Miklós alkotása (megjelent: Honpolgárok könyve. Pest, 1866). Olajportréját Marastoni József (1895), ülő képét Vastagh György festette meg (1909). Tanári működésének 25 éves jubileumán arany tollal tüntették ki tanítványai. Születésének 100. évfordulóján emlékülést rendezett tiszteletére az MTA (1929-ben). Halálának századik és születésének 180. évfordulóján a győri Széchenyi István Egyetem tudományos konferenciát rendezett tiszteletére (2009. máj. 18-án). Róla nevezték el a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdaság-tudományi Karát. A Magyar Közgazdasági Társaság emlékére Kautz Gyula-díjat alapított (kiemelkedő közgazdaság- tudományi munkásságért, 2002-ben).
• A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, t. elnöke (1902–1907).
• Elismerés: A Lipót-rend lovagkeresztje (1875). Az MTA Marczibányi Jutalma (1865), a pesti hazai és első takarékpénztár Fáy-díja (1866), az MTA Fáy-jutalma (1868) és Fáy-díja (1871), az MTA Nagyjutalma (Apáthy Istvánnal megosztva, 1877).
• Főbb művei: Smith Ádám és az újkori nemzetgazdászattan. (Kelet Népe, 1856)
  A nemzetgazdasági irodalom újabb mozzanatai. (Budapesti Szemle, 1859)
  A nemzetgazdasági eszmék és elméletek története. (Budapesti Szemle, 1860)
  A socialismus és communismus rendszere. (Budapesti Szemle, 1861–1862)
  Az állameszme világtörténeti fejlődésében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1861. okt. 7.
  Budapesti Szemle, 1861)
  Az európai államtudomány újabb iránya. (Budapesti Szemle, 1865)
  Az austriai birodalom statisztikája, különös tekintettel Magyarországra. Főtanodák használatára s öntanulmányul. (Pest, 1855)
  Theorie und Geschichte der National-Oekonomik. Propyläen zum volks- und staatswirtschaftlichen Studium. I–II. köt. (Wien, 1858–1860)
  A budai kir. műegyetem. (Pest, 1861)
  Politika, vagy Országászattan, tekintettel a két művelt világrész államintézményeire. Rendszeres tan- és kézikönyvül. (Pest, 1862
  2. teljesen átd. kiad. A politikai tudomány kézikönyve címmel Bp., 1876)
  A nemzetgazdaság és pénzügytan, tekintettel a gyakorlati iparéletre és a fensőbb tanulmány szükségeire. I–II. köt. (Pest, 1862–1863
  5. jav. és bőv. kiad. 1890
  németül: 1876
  hasonmás kiad. 1987)
  Az 1862-iki londoni világ-iparkiállítás. (Buda, 1863)
  Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika. (Pest, 1866)
  Az államadósság-ügy elmélete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1867. ápr. 8.
  megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1867)
  Nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. (Pest, 1868)
  Jogtudomány és nemzetgazdaságtan. (Pest, 1868)
  A társulási intézmények a nemzetgazdaságban. (Pest, 1871
  3. kiad. 1887)
  A fémpénz és valuta-ügy a törvényhozás és a tudomány jelen állása szerint. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
  Nemzetgazdasági első remekírónk, Berzeviczy Gergely emlékezete. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
  A nemzetközi pénzegység és a világérme kérdései. 1–2. (Budapesti Szemle, 1878)
  Az államgazdaság eszméje a socialistikus financzia kezdetei. (Értekezések a nemzetgazdaság és statistika köréből, 1883)
  Az európai államok pénzügyi statistikája összehasonlító átnézetben. (Budapesti Szemle, 1883)
  Smith Ádám, mint a közgazdaságtudomány megalapítója. (Nemzetgazdasági Szemle, 1890)
  Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban. (Bp., 1896)
  A parlamentarismus és különösen a parlamentaris kormányalkat. (Budapesti Szemle, 1904)
  Magyar imperializmus és hegemonia. (Budapesti Szemle, 1907)
  Államgazdaság- vagy pénzügytan. Hasonmás kiad. K. Gy. műveinek teljes bibliográfiájával. Sajtó alá rend. Bekker Zsuzsa. (Magyar közgazdasági klasszikusok. Bp., 2004).
  
• Irodalom: Földes Béla: K. Gy. ig. és r. tag emlékezete. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1911)
  Az MTA ünnepi ülése K. Gy. születésének századik évfordulója alkalmából. (Bp., 1929)
  Harmat Zsigmond: K. Gy. közgazdasági munkássága. (Egyetemi Szemle, 1985)
  Orosz Róza: K. Gy. munkássága és helye a közgazdasági gondolkodás történetében. (Magyar közgazdászok arcképvázlatai. Szerk. Mihalik István. Bp., 1991)
  Árvay János: A nemzetijövedelem-számítás Magyarországon K. Gy.-tól napjainkig. (Közgazdasági Szemle, 1992)
  Bekker Zsuzsa: Széchenyi és Kautz. A „helyes középút” tradíciója. (Társadalom és gazdaság Közép- és Kelet-Európában. Bp., 1999)
  A magyar közgazdasági gondolkodás a kezdetektől a II. világháborúig. Szerk. Bekker Zsuzsa. (Bp., 2002)
  Bekker Zsuzsa: K. Gy. élete és munkássága. (Bp., 2004).