Kákosy László (1932. aug. 15. Bp. – 2003. jan. 29. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: febr. 21. Szent István-bazilika): történész, egyiptológus.

• R. k. családból származott. Sz: Kákosy Károly (1893–1981), az Országos Takarékpénztár tisztviselője, Vámos Ilona (1898–1967). F: Grigássy Éva (1925–2002) író, költő, műfordító. Testvére: Kákosy Tibor (1936–) orvos, belgyógyász. –
• A bp.-i II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban (= Érseki Katolikus Gimnázium) éretts. (1951), az ELTE BTK-n muzeológus–régész szakon végzett (1955), a történelem (egyiptológia) tudományok kandidátusa (1961), doktora (1974). Az MTA tagja (l.: 1998. máj. 4.).
• Életút: A Szépművészeti Múzeum gyakornoka (1955–1956), az MTA–TMB aspiránsa (1956–1960), az ELTE BTK Ókori Keleti Történeti, ill. Egyiptológia Tanszék tanársegéde (1960–1962), egy. adjunktusa (1962–1972), tanszékvezető egy. docense (1972–1976), az Egyiptológia Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1976. júl. 1.–2003. jan. 29.). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégprofesszora.
• Az ókori Egyiptom történetével, elsősorban az egyiptomi vallások és kultuszok történetével, az egyiptomi társadalmi változások és az egyiptomi vallások közötti összefüggések vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az egyiptomi varázslás, mítoszok, asztrális kultuszok, állatkultuszok vizsgálata, továbbá a gnózis és az egyiptomi vallás kapcsolatának tisztázása terén. Az MTA núbiai ásatási expedíciójának vezetője (Abdallah Nirqi mellett, 1964), az ELTE thébai ásatásainak vezetője, amelynek során feltárásra került egy II. Ramszesz kori hatalmas sziklasír (Dzsehutimesz sírja, 1983-tól). Az UNESCO megbízásából részt vett egy új kairói múzeum megtervezésében. Számos népszerű könyve a magyarországi tudományos ismeretterjesztő irodalom klasszikusai.
• Emlékezet: Budapesten (Krisztinaváros, Csaba utca 34/a) élt és tevékenykedett. Hamvai a Szent István-bazilikában nyugszanak. A gyászszertartást Szabó Géza protonotárius kanonok, a Bazilika plébánosa celebrálta latin nyelven, a Szent Jobb Kápolnában (2003. febr. 21-én). Halálának ötödik évfordulóján, tiszteletére a Magyar–Egyiptomi Baráti Társaság (MEBT) Kákosy László-emlékérmet alapított (2008-ban, először 2009-ben adták át, az első kitüntetést Varga Edith, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgató- helyettese vehette át, az V. Aegyptus et Pannonia Symposium alkalmával. Az érem Fitz Mihály szobrász- és Szabó Géza ötvösművész alkotása.).
• Az MTA Afrikanisztikai Munkabizottsága (1963–1969), Klasszika-filológiai Bizottsága tagja (1965-től). Az Ókortudományi Társaság választmányi tagja (1965–2003), alelnöke, majd elnöke (1997–2003). A Magyar Vallástudományi Társaság elnöke. A Kőrösi Csoma Társaság választmányi tagja (1970-től). A Heidelbergi Tudományos Akadémia l. tagja (1995-től). A Nemzetközi Vallástörténeti Szövetség magyar nemzeti bizottságának titkára (1990–1995).
• Elismerés: Marót Károly-díj, Kuzsinszky-emlékérem, Ábel Jenő-emlékérem, Akadémiai Díj (1980), Széchenyi-díj (1992).
• A wiesbadeni Lexikon der Ägyptologie munkatársa (1975-től).
• Főbb művei: Egy kopt varázsszöveg magyarázatához. (Antik Tanulmányok, 1957
  angolul: Acta Orientalia, 1961)
  Egyiptomi források a Ptolemaiosok történetéhez. (Antik Tanulmányok, 1958)
  Az egyiptomi aranykor-mítoszok és társadalmi vonatkozásaik. Kand. értek. (Bp., 1960)
  A császárkori Thoth-kultusz problémájához. (Archaeologiai Értesítő, 1961
  angolul: Acta Archaeologica, 1963)
  The Pyramid Texts and Society in the Old Kingdom. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, 1962)
  „Kyprianos” Egyiptomban. (Antik Tanulmányok, 1963)
  Schöpfung und Weltuntergang in der ägyptischen Religion. (Acta Antiqua, 1963)
  Bés egy kopt legendában. (Antik Tanulmányok, 1964
  németül: Acta Antiqua, 1966)
  Ideas about the Falles State of the World in Egyptian Religion. (Acta Orientalia, 1964)
  A Khargeh és a Dakleh oázis régészeti eredményei. (Archaeologiai Értesítő, 1965)
  Augustus és Egyiptom (Antik Tanulmányok, 1967)
  Az ókor története. II. köt. Az ókori Kelet története. Egyiptom és Elő-Ázsia. Egy. jegyz. Hahn Istvánnal, Komoróczy Gézával. (Bp., 1967
  2. kiad. 1969
  7. kiad. 1976
  11. kiad. 1980
  12. kiad. 1982
  18. kiad. 1988
  23. kiad. 1992
  24. kiad. 1993)
  A Cheops-piramis feltörésének kérdése. (Archaeologiai Értesítő, 1968)
  Az Idő az állat-szimbolikában. (Művészet, 1968)
  Varázslás az ókori Egyiptomban. 10 táblával. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. 7. Bp., 1969
  2. kiad. 1974
  3. kiad. 1978
  4. kiad. 2002
  németül: Leipzig–Bp., 1989)
  Egy évezred a Nílus völgyében. Memphisz az Óbirodalom korában. Varga Edith-tel. (Bp., 1970)
  Ein magischer Papyrus des Kunsthistorischen Museum in Budapest. (Acta Antiqua, 1971)
  Az egyiptomi öröklét fogalma. (Antik Tanulmányok, 1972)
  Asztrológia és vallás az ókorban. (Világosság, 1973)
  Világnézet és valláspolitika az egyiptomi Újbirodalom idején és a későkorban. Monográfia és doktori értek. (Bp., 1973)
  A gyönyörűség dalainak kezdete. Óegyiptomi szerelmes versek. Vál., szerk. (Bp., 1973
  2. kiad. 1976)
  Újév az ókori Egyiptomban. (Természet Világa, 1974)
  Egyiptom és az európai irodalom. (Helikon, 1974)
  Abdallah Nirqi 1964. Burials. (Acta Archaeologica, 1975)
  A Nap királysága. Az egyiptomi aranykor-mítoszok. (Világosság, 1976)
  Egyiptom és az Ószövetség. (Világosság, 1977)
  Az alexandriai Idő-isten. (Világosság, 1978)
  Egyiptom és az antik csillaghit. 12 táblával. (Apolló Könyvtár. Bp., 1978
  2. bőv. és átd. kiad. 1993)
  Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. 58 táblával, 7 térképpel. (Bp., 1979
  2. bőv. és átd. kiad. 1993
  Osiris tankönyvek. 3. kiad. 2002)
  Egyiptomi ételek, italok. (História, 1980)
  Selected Papers. 1956–1973. K. L. válogatott tanulmányai. Vál., szerk. Gaál Ernő. (Studia Aegyptica. 7. Bp., 1981)
  Az óegyiptomi nyelv. (Keleti nevek magyar helyesírása. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1981)
  Egyptian Magic in the Legend of Pythagoras. (Oikumene, 1983)
  Régi és új istenek Egyiptomban. (História, 1983)
  Die ägyptische Religion unter Constantinus und seinen Nachfolgern. (Acta Classica, 1983)
  Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. 24 táblával. (Bp., 1984)
  „Ámon csűrjeinek felügyelője.” (História, 1984)
  Kereszténység és pogányság Egyiptomban. (Világosság, 1984)
  La magia nell’antico Egitto. (La magia in Egitto ai tempi dei faraoni. Modena, 1985)
  Hungarian Excavations in Thebes. (Africana Budapest, 1986)
  Egyiptomiak és más népek. (História, 1987)
  Csillaghit és csillagfejtés. (Bp., 1987)
  „Légy írnok!” Az egyiptomi államigazgatás. (História, 1988)
  Dzsehutimesz sírja Thébában. Magyar ásatások Egyiptomban (Bp., 1989)
  Zauberei im alten Ägypten. (Bp., 1989)
  A fáraó és a zsilipek. III. Amenemhat. (História, 1989)
  Himnusz a holtak úrnőjéhez. (Nagyvilág, 1990)
  King Bocchoris and the Ureus Serpent. (Acta Classica, 1992)
  Vallási társulatok az ókori Egyiptomban. (História, 1993)
  Hárfásdal Dzsehutimesz sírjában. Fábián Zoltán Imrével. (Antik Tanulmányok, 1993
  angolul: Harper’s Song in the Tomb of Djehutimes – TT 32. Studien zur altägyptischen Kultur. Hamburg, 1995)
  Az ókori Egyiptom. (Korszerű történelem középiskolásoknak. Bp., 1993)
  „Ámon isten jószágkormányzója.” Dzsehutimesz sírja Thébában. (História, 1994)
  Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák. Dobrovits Aladárral. (Bp., 1995
  3. kiad. 2001)
  Alexandrosz, a fáraó. (História, 1996)
  Régi és mai egyiptomiak. A Nílus-völgyi nép öröksége. (História, 1997)
  Állandóság és mobilitás az ókori Egyiptomban. (Rubicon, 1997 és 2008)
  Az ókori Egyiptom története és kultúrája. (Osiris tankönyvek. Bp., 1998
  2. kiad. 2002
  3. kiad. 2005)
  Théba a Ptolemaiosz- és a római korban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1998. okt. 14.
  Akadémiai székfoglalók. 1995–1998. I. köt. Bp., 1999)
  Théba alkonya. (História, 1999)
  Az egyiptomi napvallás. (Magyar Napló, 2000)
  Egyiptom királynői. (Rubicon, 2001)
  Amenhotep thébai sírja. (História, 2002)
  Az alexandriai időisten. Vál. tanulmányok. 1957– 1998. Szerk. Benda Gyula, Gyurgyák János, Komoróczy Géza. (Osiris könyvtár. Történelem. Bp., 2001)
  Egyiptom római provinciává lesz. (Rubicon, 2004)
  szerk., ford.: Ipu, a főrangú intelmei. Bevezette, ford. (Antik Tanulmányok, 1957)
  A varázskönyv. Szetna története. Szetna és Sziuszire az alvilágban. Regény- és elbeszéléstöredék. Ford. Wessetzky Vilmos. Az utószót írta K. L. Ill. Kass János. (Bp., 1962)
  Desroches-Noblecourt, Christiane: Tutankhamon. Egy fáraó élete és halála. Angolból ford. 27 táblával. (Bp., 1966
  2. kiad. 1967
  3. kiad. 1977
  4. kiad. 1985)
  Dobrovits Aladár válogatott tanulmányai. I–II. köt. Vál. Szilágyi János Györggyel. (Apolló Könyvtár. Bp., 1972–1979)
  A gyönyörűség dalainak kezdete. Óegyiptomi szerelmes versek. Ford. Molnár Imre. Nyersfordítás, utószó K. L. (Helikon Csillagok. Bp., 1973)
  Idő és történelem. A Marót Károly-emlékkonferencia előadásai. 1973. jún. 6–8. Szerk. Gaál Ernővel. (Az ELTE Ókori Történeti Tanszékeinek kiadványai. 7. Bp., 1974)
  El-Adly, Saber M.: Az amulett a mai Egyiptomban. Szerk. (Az ELTE Ókori Történeti Tanszékeinek kiadványai. 31. Bp., 1981)
  „Ó, Napkorong, ura a fénynek”. Himnuszok az ókori Egyiptomból. Grigássy Éva műfordításai. Szerk. (Bp., 2007).
  
• Irodalom: Raj Tamás: A kultúra búvópatakjai. Beszélgetés K. L. professzorral. (Magyar Nemzet, 1983. 146.)
  Rodek Ilona: „Az emberek az istenek könnyeiből keletkeztek.” (Lyukasóra, 1993)
  Egyiptológusok a fáraó írnokánál. Lejegyezte: Kovács Róbert. (Magyar Hírlap, 1995. 144.)
  Kertész István: Magyar ásatások Egyiptomban. (História, 1998)
  Bartal Csaba: Nem volt kedvem mindennapi dolgokat írni. Négyszemközt K. L. egyiptológussal. (Napi Magyarország, 1998. 126.)
  Napút évkönyv. 2002. Irodalom, művészet, környezet. Hatvan jeles hetvenes. (Bp., 2001)
  Halálhír. (Népszabadság, 2003. jan. 30.)
  Gaál Ernő: K. L. (Magyar Tudomány, 2003)
  Nagy István: K. L. (Műemlékvédelem, 2003)
  Török László: K. L. (Antik Tanulmányok, 2003)
  Bácsfi Diána: K. L. Búcsúvétel Kákosy professzortól. (Irodalomismeret, 2003)
  Gaál Ernő: Gyászbeszéd K. L. ravatalánál. (Specimina nova, 2005)
  Török László: K. L. (Múzeumcafé, 2008)
  Szilágyi Zsolt: K. L. és az antik gnoszticizmus kutatástörténete. (Tanulmányok a magyar vallástudomány történetéről. Szerk. Hoppál Mihály, Kovács Ábrahám. Bp., 2010).