Juhász Gyula (1930. szept. 11. Bia Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 1993. ápr. 10. Bp.): történész.

• Sz: Andresz Borbála. Apja kőművessegéd, majd textilgyári munkás volt. Testvére: Juhász Ferenc (1928–) költő. F: Kovács Erzsébet orvos, belgyógyász, a bp.-i IX. kerületi Rendelőintézet vezető főorvosa.
• A bp.-i Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1949), az MDP Pártfőiskolán, történelem szakosítón végzett (1951), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári okl. szerzett (1957), a történelemtudományok kandidátusa (1963), doktora (1978). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 9.; r.: 1990. máj. 21.).
• Életút: Századosként a bp.-i Sztálin, ill. Petőfi Katonai Politikai Akadémia Történelem Tanszékének tanszékvezető akadémiai tanára (1951– 1955); közben az MTA–TMB-n Zsigmond László és Hanák Péter l. aspiránsa (1953–1956). Leszerelt a Magyar Néphadseregtől (1956), az MTA Történettudományi Intézete r. aspiránsa (1956–1958), tud. segédmunkatársa (1958–1960), tud. munkatársa (1960– 1970), tud. főmunkatársa (1970–1978), tud. tanácsadója (1978–1985). A Magyarságkutató Intézet igazgatója (1985–1986), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója (1986–1993). A BME-n a párttörténet meghívott előadó tanára (1951–1953), az MKKE-n a diplomáciatörténet előadó tanára (1963–1977), c. egy. tanára (1977–1993).
• A Magyar–Lengyel Baráti Kör elnöke (1987–1993). A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) társelnöke (1989–1993).
• Magyarország 20. sz.-i történetével, elsősorban a két vh. közötti Magyarország külpolitikájának, diplomáciájának és eszmeáramlatainak történetével foglalkozott, elsőként készítette el a korszak külpolitika-történeti szintézisét. Alapvetően új eredményeket ért el Magyarország nemzetközi helyzetének feltárásában, kutatásaival jelentős mértékben járult hozzá Magyarország II. vh. alatti külpolitikai lehetőségeinek reális megítéléséhez. Forráskiadói tevékenysége is értékes.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
• Az MTA II. Osztályának elnökhelyettese (1990–1993), a Társadalomtudományi Komplex Bizottság tagja, a Kelet-Európai és Nemzetiségi Komplex Bizottság elnöke. A Második Világháború Története Nemzetközi Bizottsága magyar nemzeti bizottságának titkára (1967-től), majd elnöke. A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség magyar nemzeti bizottságának elnöke.
• Elismerés: Akadémiai Díj (1977), Soros Történettudományi Díj (posztumusz, 1993).
• A Történelmi Szemle főszerkesztő-helyettese (1972–1985). A Sorsdöntő történelmi napok és a Magyar História c. könyvsorozatok társszerkesztője.
• Főbb művei: Beiträge zu Ungarns Aussenpolitik in den Tagen des Ausbruchs des zweiten Weltkriegs. (Acta Historica, 1961)
  A Teleki- kormány külpolitikája a “furcsa háború” idején. (Történelmi Szemle, 1961)
  A Teleki-kormány külpolitikája. 1939–1941. Részben kand. értek. is. (Bp., 1964)
  Magyarország hadbalépése Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok ellen. (Történelmi Szemle, 1965)
  La politique extérieure de la Hongrie de 1939 a 1943. (Revue d’Histoire de la Deuxieme Guerre Mondiale, 1966)
  Magyarország külpolitikája. 1919–1945. (Bp., 1969
  2. átd. kiad. 1975
  3. átd. kiad. 1988
  angolul: 1979)
  Politikai és diplomáciatörténeti irodalom Magyarország II. világháborús történetéhez. – Két tárgyalás 1943 tavaszán. Feljegyzések Kállay Miklós 1943. ápr. 1.-i római és Horthy Miklós 1943. ápr. 16–17.-i klessheimi tárgyalásairól. (Történelmi Szemle, 1973)
  Az ellenforradalmi rendszer külpolitikája Gömbös miniszterelnökségétől a sikertelen fegyverszüneti kísérletekig. 1933–1944. Doktori értek. (Bp., 1977)
  Az üszkös pillanat. Magyar–angol titkos tárgyalások 1943-ban. (Új Írás, 1977)
  Uralkodó eszmék Magyarországon. 1939–1944. (Bp., 1983)
  Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet. 1938–1944. Monográfia. (Bp., 1987
  ilyen címmel akadémiai székfoglaló, elhangzott: 1985. nov. 29.
  megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1987)
  A háború és Magyarország. 1938–1945. (Bp., 1988)
  A magyar társadalom a II. világháborúban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. okt. 31.)
  A történész józansága. Tanulmányok, cikkek, interjúk. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Juhász Ferenc. (Bp., 1994)
  szerk.: Bolgár Elek válogatott tanulmányai. Sajtó alá rend. Kerekes Lajossal. (Bp., 1958)
  Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. 1936–1945. IV–V. köt. (Bp., 1962–1982)
  Magyar–brit titkos tárgyalások 1943- ban. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1978).
  
• Irodalom: Varietas historiae. Tanulmányok J. Gy. 60. születésnapjára. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1990)
  Ormos Mária: J. Gy. (Magyar Tudomány, 1993)
  Benda Kálmán: J. Gy. (Századok, 1993)
  Glatz Ferenc: J. Gy. (Népszabadság, 1993. 93.)
  Molnár Imre: J. Gy. (Regio, 1993)
  Poprády Géza: J. Gy. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993)
  Somogyi Pálné: J. Gy. (Tudományos és Műszaki Tájékoztató, 1993)
  Hanák Gábor: Tanúvallomás egy korszakról. (Magyar Tudomány, 1994)
  Gradvohl, Paul: Gyula Juhász. (Cahiers d’études hongroises, 1993).