Jendrassik Ernő (1858. jún. 7. Kolozsvár – 1921. dec. 21. Bp.): orvos, belgyógyász, neurológus.

• Sz: Jendrassik Jenő (1824–1891) orvos, az MTA tagja, raggambi Fluck Ilona. Testvére: Jendrassik Alfréd (1866–1932) építész, Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, fiziológus. Unokaöccse: Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja.
• A bp.-i tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1880), a lipcsei és müncheni (1883), a bécsi (1884–1885), a párizsi idegklinikán folytatott tanulmányokat (1885), az idegkórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1887). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.; r.: 1918. máj. 2.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetem magántanára (1887–1893), az idegkórtan ny. rk. tanára (1893–1903), az idegkórtan (1903–1908), a belgyógyászat ny. r. tanára (1908–1921), egyúttal az Ideggyógyászati Klinika (1903–1908), majd a IV. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1908–1921). Az irgalmasrend bp.-i kórházának ideg-, elmegyógyász és belgyógyász főorvosa (1896–1921).
• Jelentős eredményeket ért el az idegrendszer kóros elváltozásainak kutatásában. Az öröklődő idegbetegségeket az idegrendszer elfajulására vezette vissza, bevezette a heredo-degeneratio fogalmát; bebizonyította az arcideg szerepét a könnyelválasztásban. Az agykéreg vizsgálatára elsőként alkalmazta a térdreflex kiváltásánál a róla elnevezett műfogást. Vizsgálta az izomdisztrófiát, az izomhipotóniát és a reflexek mechanizmusát. A gondolkodást fizikai okokkal magyarázta, a Basedow-kór okát az idegrendszer megbetegedésében kereste. Sokat foglalkozott az orvosi műnyelv magyarosításával és az igehasználat módjaival.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Tiszteletére a BOTE 1960-ban Jendrassik Ernő-emlékérmet alapított.
• Az Országos Orvosszövetség főtitkára. A Magyar Természettudományi Társulat Élettani Szakosztályának alelnöke (1895–1897), a Társulat elnöke (1901–1903). A Német Ideggyógyászok Társasága, a Párizsi Anatómiai és a Párizsi Neurológiai Társaság, a bécsi Pszichiátriai és Neurológiai Egyesület l. tagja.
• Főbb művei: Adatok az ínreflex tanához. (Orvosi Hetilap, 1882)
  Idegkórtani adatok betegészlelések alapján. (Orvosi hetilap, 1883)
  A reflexek localisatiójáról. (Orvosi Hetilap, 1886)
  A hypnotismusról. (Orvosi Hetilap, 1885)
  A calomel mint diureticum. (Orvosi Hetilap, 1886)
  A suggestióról. (Orvosi Hetilap, 1888)
  A hysteriás suggerálhatóságról. (Orvosi Hetilap, 1892)
  Contribution à l’étude de l’hémiatrophie cérébrale par sclérose lobaire. Marie, P.-vel. (Archives de physiologie, 1885)
  A poliomyelencephalitis viszonya a Basedow-kórhoz. (Orvosi Hetilap, 1886)
  A szervi szívbajok orvoslása. (Klinikai Füzetek, 1891)
  A jódalbuminátról és az albumin kémiai alkatáról. (Magyar Orvosi Archivum, 1891)
  Geometriailag szabályos baktériumkolóniákról. (Magyar Orvosi Archivum, 1891)
  Az arcideg viszonyáról a könnyelválasztáshoz. (Orvosi Hetilap, 1893)
  A paralysis spinalis spasticáról és az öröklődő idegbajokról általában. (Orvosi Hetilap, 1896)
  Élettani és klinikai adatok az ép és kóros járás ismeretéhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1900. ápr. 23.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1901)
  Nyelvészeti tanácsadó. Szerk. (Gyoma, 1908)
  A gondolkozásról. (Budapesti Királyi Orvosegyesület Értesítője, 1912)
  A belorvostan tankönyve. Többekkel. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1914
  2. kiad. 1923–1924)
  Az energiának milyen alakja az idegingerület? Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. márc. 15.
  megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1920)
  Belorvosi diagnosztika. Egy. tankönyv. (Bp., 1921).
  
• Irodalom: Schaffer Károly: J. E. r. tag emlékezete. (Bp., 1922)
  Herzog Ferenc: J. E. emlékezete. (Orvosképzés, 1922)
  Kollarits Jenő: Emlékezzünk J. E.-ről. (Orvosi Hetilap, 1928)
  v. Bogaert, L.: Emlékezés Jendrassikra. (Orvosi Hetilap, 1958)
  Jean-Marie Charcot, Pierre Marie és J. E. levelezése. 1887–1896. Szerk., bev. Antall József, Kapronczay Károly, Vida Tibor. (Orvostörténeti Közlemények, 1978)
  Burger-Mészáros Károly: J. E. (Orvosi Hetilap, 1979)
  Pisztora Ferenc: J. E. belgyógyász-neurológus pszichiátriai érdeklődése és munkássága. (Orvosi Hetilap, 1995).