Istvánffi Gyula, csíkmadéfalvi; 1886-ig Schaarschmidt (1860 ápr. 5. Kolozsvár – 1930. aug. 16. Bp.): biológus, botanikus, ampelológus.

• A kolozsvári és a bonni egyetemen tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1881), természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1882), a növénybonctan (1883), az ún. kryptogam növények morphológiája és rendszertana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1892). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.; r.: 1920. máj. 5.).
• Életút: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Növénytani Tanszék tanársegéde (1881–1885 és 1887–1889); közben a münsteri mezőgazdasági akadémián O. Brefeld tanársegéde (1885–1887), magántanára (1883–1898). Hazatérése után a kolozsvári egyetemi Növénytani Intézet és Növénykert újjászervezője, az intézet igazgatója és a növénytan ny. r. tanára (1898–1915), egyúttal az általa felállított Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet igazgatója is (1898–1915). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytani Osztályának osztályvezető főmuzeológusa (1889–1897). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1892–1915), a József Műegyetemen a növénytan ny. r. tanára (1915–1927); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Osztály dékánja (1921–1922).
• Az MTA Matematikai és Természettudományi Bizottságának előadója (1920–1926).
• Növénymorfológiával és -patológiával, algológiai, mikológiai kérdésekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a szőlő betegségeinek (pl. a szőlő fakó és szürke rothadása, peronoszpóra stb.) kutatása terén. Tevékenyen részt vett a peronoszpóra elleni küzdelem szervezésében, a peronoszpóraveszélyt előrejelző módszerét külföldön is elismerték. Élete utolsó szakaszában a kukoricaszárból és nádból való cellulózgyártás problémáit vizsgálta, gyártási eljárását külföldön szabadalmaztatta. Tudománytörténeti és -népszerűsítő tevékenysége is jelentős.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
• A Magyar Ampelológiai Intézet Közleményei (1901–1913), a Magyar Ampelológiai Intézet Évkönyve (1906–1910), az Annales de Institut Ampelologique Royale Hongroise szerkesztője (1901–1913).
• Főbb művei: Untersuchungen über die physiologische Anatomie der Pilze. (Jahrbuch für wissenschaftliche Botanik, 1896)
  A Clusius codex mykologiai méltatása. (Bp., 1899–1900)
  A Balaton moszatflórája. (Bp., 1897
  németül: Wien, 1897)
  Animadversiones auctorum in opera botanica. (Kolozsvár, 1898)
  A magyar ehető és mérges gombák könyve. (Bp., 1899)
  A szőlő fakórothadásáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1902. ápr. 21.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
  Az ithyphallus gomba és coepophagus atka együttes föllépéséről hazánkban. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1903)
  A botrytis, monilia és coniothyrium spóráinak életképességéről. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1903)
  Vizsgálatok a botrytis sporák életképességéről. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1905)
  A m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelologiai intézet szőlővédelmi útmutatásai. Peronospora elleni védekezés. (Bp., 1906)
  A m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelologiai intézet ismertetése. (Bp., 1907)
  A fakórothadás. [coniothyrium] elleni védekezés. (Bp., 1908)
  A szürkerothadás. [botrytis] elleni védekezés. (Bp., 1908)
  A peronospora okozta fürtbántalmakról. (Bp., 1908)
  A peronospora biológiájáról s a védekezésről. (Bp., 1912)
  Útmutató a peronospora elleni védekezésre. (Bp., 1914)
  A kukorica és a cellulose-gyártás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1922. ápr. 24.
  megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1922).
  
• Irodalom: Mágócsy-Dietz Sándor: I. Gy. r. tag emlékezete. (Bp., 1932)
  Degen Árpád: Megemlékezés I. Gy.-ról. (Botanikai Közlemények, 1932)
  Ubrizsy Gábor: I. Gy., a mikológus és fitopatológus. (Agrártudományi Közlemények, 1970)
  Bognár Sándor: I. Gy. közéleti tevékenysége. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985)
  Lehoczky János: I. Gy., a fitopatológus. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985)
  Simon Tibor: I. Gy., a botanikus és mikológus. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985)
  Zilai János: Csíkmadéfalvi I. Gy., az Ampelológiai Intézet megalapítója. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1985).