Hunyady Jenő (1838. ápr. 28. Pest – 1889. dec. 26. Bp.): matematikus.

• Sz: Hunyadi János (1806–1859) orvos, Bártfa, később Pest főorvosa.
• Iskoláit részben magánúton végezte, a pesti József Műegyetemen (1855–1857), Bécsben, Karlsruhéban, Berlinben és Párizsban tanult, a göttingeni egyetemen bölcsésztudori okl. (1864), geometria tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1865). Az MTA tagja (l.: 1867. jan. 30.; r.: 1883. máj. 17.).
• Életút: A pesti, ill. a bp.-i József Műegyetem magántanára (1865–1868), az Elemi Mennyiségtan és Politikai Számtan Tanszék helyettes (1868–1869), ny. r. tanára (1869–1873), a Geometria Tanszék ny. r. tanára (1873–1889).
• Tudományos tevékenysége elsősorban a geometriára terjedt ki, de a geometriai vizsgálatok során nagy sikerrel alkalmazta az algebra eszközeit. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el lineáris algebrai kutatásaival, számos olyan tétel őrzi nevét, amely a determinánsok elméletében ma is fontos szerepet játszik (ezek közül a legismertebb az ún. Hunyady–Scholtz-tétel). Nevéhez fűződik a korszerű matematikai oktatás megszervezése a bp.-i műegyetem, kezdeményezésére alakult meg uo. a Geometria Tanszék, amelynek első professzora ő volt. Az 1870-es–1880-as évek rendkívül kedvelt tanáregyénisége volt, matematikus és mérnök generációk nőttek fel népszerű előadásain. Több tanártársával együtt megindította a József Műegyetem első tudományos folyóiratát (a Műegyetemi Lapokat, 1876-ban). Nagy terve, az analitikai geometria új rendszerének s ezáltal egy új geometriai alapvetésnek kidolgozása torzan, kéziratban maradt.
• Emlékezet: Öröklött szívbetegségben hunyt el Budapesten, az MTA-ban kedves tanítványa, Kőnig Gyula mondott felette gyászbeszédet. Az ő emlékének szánta Klug Lipót egyik dolgozatát (A Desargues-féle konfiguráció kibővítése, 1934).
• Elismerés: Az MTA Nagyjutalma (= az 1876–1882. év matematikai nagydíja, 1883).
• Írásai közül több német és francia nyelven jelent meg. A Műegyetemi Lapok alapító szerkesztője (1876–1878). Magyarországon dolgozatait a fentin kívül még elsősorban az Akadémiai Értesítő (1864–1871) és a Mathematikai és Természettudományi Értesítő közölte (1883).
• Főbb művei: Über die fundamentalen Eigenschaften der algebraischen Curven und eine Eintheilung der Linien III. und IV. Ordnung. Bölcsésztudori értek. (Göttingen, 1864)
  A harmadrendű vonalakról. (Akadémiai Értesítő, 1864–1865)
  A polus és a polárok. A viszonyos polárok elve. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. I. 2. Pest, 1867)
  Néhány magasabb algebrai görbék és felületekről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1868. jan. 13.
  megjelent: Akadémiai Értesítő, 1868)
  Jelentés a bordeauxi akadémia kiadványaiban megjelent, Bolyai Farkast és Jánost illető értekezésekről. (Akadémiai Értesítő, 1868)
  A trigonometriai sor állandóinak meghatározása. (Akadémiai Értesítő, 1871)
  Remarques sur un theorème de M. Pelissier. (Nouvelles annales des mathematiques, 1872)
  A kúpszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. IV. 6. és V. 4. Bp., 1875)
  Desargues tétele a perspectiv háromszögekről. – A determinánsok elméletéhez. – A determinánsok alkalmazása a geometriában. (Műegyetemi Lapok, 1876)
  Toldalék Scholtz Ágoston értekezéséhez, Apollonius feladatának megoldásához. – A kúpszeleten fekvő hat pont föltételi egyenletének egy különös alakjáról. (Műegyetemi Lapok, 1877)
  Apollonius feladata a gömbfelületen. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. V. 5. Bp., 1877)
  A kúpszeletek előállítása projectiv sugársorok által, ugyanezen. (Műegyetemi Lapok, 1878)
  Poncelet Jean Victor külső tag emlékezete. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VI. 7. Bp., 1878
  németül: Ungarische Revue, 1878)
  A másodfokú felületek elméletéhez. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VII. 5. Bp., 1879)
  A Möbius-féle criteriumokról a kúpszeletek elméletében. – Másodfokú görbék és felületek meghatározásáról. – Tételek azon determinánsokról, melyek elemei adjungált rendszerek elemeiből vannak componálva. – A pontokból vagy érintőkből és a conjugált háromszögből meghatározott kúpszelet nemének eldöntésére szolgáló criteriumok. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VII. Bp., 1880)
  Sur la détermination du cercle osculateur d’une courbe a double courbure. (Nouvelles annales des mathematiques, 1881)
  A kúpszeletsereg középpontjainak geometriai helye. – A conjugált átmérők négyzetes egyenlete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1883)
  Egy negyedrendű felületről. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. VIII. 12. Bp., 1883)
  Néhány determináns-egyenletről. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. IX. 10. Bp., 1884)
  Az orthogonális substitutio együtthatóinak paraméteres értékei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1889. ápr. 15.
  megjelent: Értekezések a mathematikai tudományok köréből. XIV. 2. Bp., 1889).
  
• Irodalom: Kőnig Gyula: H. J. Művei bibliográfiájával. (Akadémiai Értesítő, 1891)
  Kőnig Dénes: Az Eötvös Loránd Mathematikai és Fizikai Társulat első ötven éve. (Mathematikai és Fizikai Lapok, 1941)
  Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. (Bp., 1972).