Bakó Elemér (1915. nov. 18. Hencida, Bihar vm. – 2000. okt. 5. Silver Spring, Washington DC, USA): nyelvész, könyvtáros, bibliográfus.

• A debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1938); Lipcsében (1936), majd Helsinkiben folytatott nyelvészeti tanulmányokat (1938–1939).
• Életút: A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék tanársegéde (1938–1944), a II. vh. után Németországban élt (1946–1951), majd az USA-ban telepedett le (1951). A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem Finnugor Nyelvészeti Tanszék előadó tanára (1947–1951), a washingtoni Kongresszusi Könyvtár Európa Gyűjteményének vezetője (1952-től), egyúttal a New York-i Columbia Egyetem professzora is.
• Nyelvészként, tudományos pályafutása kezdetén elsősorban hangtani kutatásokkal, a magyar és a finn magánhangzók összehasonlító vizsgálatával fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar magánhangzórendszer kialakulásának története terén. Az USA-ban az amerikai magyar nyelvjárásokat vizsgálta, mo.-i emlékeket, hungarikumokat gyűjtött, bibliográfiákat állított össze. Több angol nyelvű magyar nyelv- és nyelvtankönyvet írt és szerkesztett. Feldolgozta Csűry Bálint munkásságát, halála előtt gyakran látogatott Mo.-ra. Létrehozta a Bakó Magyar Népnyelvi Szótár Alapítványt, s támogatta a Magyar Nyelvtudományi Társaság Csűry Bálint-díjának kiadását. Úgy tervezte, hogy Csűry Bálint szellemében támogatja a magyar nyelvi kutatásokat, ill. segíti bizonyos, még Csűrytől tervezett feladatoknak megoldását, vmint a Csűry-iskolával kapcsolatos tudománytörténeti fehér foltok eltüntetését.
• A Magyar Kulturális Szövetség szakosztályvezetője (1948-tól), a Magyar Újságírók Külföldi Egyesületének alelnöke (1951-től). A Magyar Nyelvtudományi Társaság meghívott választmányi tagja (1995–2000).
• Mo.-on a Turul Szövetség Népkutatási Füzeteinek szerkesztője (1936–1943). Az emigrációban az American Hungarian Dialect Notes sorozatszerkesztője (Molnár Ágostonnal, 1962-től); ill. a Magyar Szellem (1948) és az Új Magyar Út c. lapok szerkesztője (1950–1956) és a Weekly Express Hungarian Edition főmunkatársa. Nyelvészeti dolgozatai Mo.-on elsősorban a Magyar Nyelvben (1937–1944), a Hajnalodik c. lapban (1940–1944) és a Néprajzi Értesítőben jelentek meg (1940–1944).
• Főbb művei: Hangtani tanulmányok. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1937)
  Hányféle h hang van a magyar nyelvben? (Magyar Nyelv, 1937)
  Adalékok a magyar és a finn nyelv i–í, u–ú, ü–ű hangjainak fiziológiai-akusztikai vizsgálatához. Sovijärvi, Anttival. (Bp., 1940
  finn nyelven: Helsinki, 1939
  hasonmás kiad. Bp., 1982)
  A finn népnyelvkutatás. (Debrecen, 1939)
  Csűry Bálint élete és munkássága. (Debrecen, 1941)
  A magyar magánhangzórendszer fiziológiai vizsgálatához. (Nyelvtudományi Közlemények, 1943)
  A nagysárréti népnyelv beszélt magánhangzóinak fiziológiai tulajdonságai. (Bp., 1943)
  Magyarok és Európa. Költemények. (München, 1947)
  A műhely és a légió. Tanulmányok. (München, 1949)
  Hungarian Abbreviations. A Selective List. (Washington, 1961)
  Az amerikai magyar népnyelvkutatás céljai és módszerei. (New Brunsvick, 1962)
  Hungarians in Latin-America. (New York, 1962)
  Hungarians in Rumania and Transylvania. A Bibliographical List of Publications in Hungarian and West European Languages. Sólyom-Fekete Vilmossal. (Washington, 1966–1969)
  Hungarian Secondary School Reader. Guide to Hungarian Studies. 1–2. (Stanford, 1973)
  Elias Lönnrot and His Kalevala. (Washington, 1985)
  Emlékkönyv az Amerikai Magyar Szövetség 80. évfordulójára. Szerk. (Washington, 1988)
  Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban. Öt évszázad válogatott történetei. 1583– 1998. (A világ magyarsága. Bp., 1998)
  Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról. Tanulmányok. Szerk. Kálnási Árpád. (Debrecen, 2002)
  Egy élet a magyarságért. Önéletrajz. (Bp., 2005).
  
• Irodalom: Kiss Jenő: B. E. halálára. (Magyar Nyelv, 2000).