Horn Artur (Arthur) (1911. márc. 24. Kairó, Egyiptom – 2003. nov. 24. Bp. Temetés: dec. 9. Fiumei úti sírkert): mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő.

• Svéd eredetű bárói családból származott. Sz: Horn Albert gazdasági szakértő, Beöthy Kata, Beöthy Zsolt (1848–1922) irodalomtörténész leánya. F: 1940-től Mehlschmidt Franciska. Fiai: Horn Péter (1942–) mezőgazdasági mérnök, az MTA tagja, Horn András (1943–) mezőgazdasági mérnök, növényvédelmi szakmérnök, egyetemi docens és ifj. Horn Artur (1954–) állattenyésztő.
• Szülei kairói tartózkodása idején született, gyermekkorát a svájci Zugban és az osztrák Mariaschutzban töltötte. Középiskoláit a Reichsdeutsche Schulében, a fasori Evangélikus Gimnáziumban és a Werbőczy István (= Petőfi Sándor) Gimnáziumban végezte. A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán végzett (1934), mezőgazdasági doktori okl. (1935), magántanári képesítést szerzett (1943), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954), az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1967. máj. 5.).
• Életút: Az Országos Mezőgazdasági Egyesület (OMGE) előadójaként az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Rendezőbizottságának munkatársa és az Országos Törzskönyvelő Bizottság titkára (1934–1945: megszakítással), az Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségének állami gazdasági felügyelője (1945–1947). A Kertészeti Akadémián, ill. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán a mezőgazdaságtan előadó tanára (1942-1947), egyúttal a JNMGE Műszaki és Gazdaságtudományi Osztálya magántanára (1943– 1947). Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztály Állattenyésztéstan Tanszék tanszékvezető ny. rk. tanára (1947–1949), az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstan Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1949–1951), tanszékvezető egy. tanára (1951–1957), az Állatorvos-tudományi Egyetem Állattenyésztéstan Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1963–1980), nyugdíjas tud. tanácsadója (1980-tól).
• Tudományos pályafutásának elején örökléstani, biometriai és citológiai kérdésekkel foglalkozott, később érdeklődése állattenyésztési, elsősorban szarvasmarha-tenyésztési, hústermelési és alkalmazott genetikai kérdések felé fordult. Feldolgozta két évtized magyarországi törzskönyvelési és tenyésztési adatait, amelyek tapasztalatai alapján kidolgozta és lebonyolította az első országos szarvasmarhaivadék-vizsgálatot, ill. átdolgozta az elit törzskönyvszabályzatot és a szarvasmarha-bírálati rendszert. Alapvető eredményeket ért el a szarvasmarhák életteljesítményének átöröklése, a testalkat és a tejtermelés közötti összefüggések feltárása terén. Nevéhez fűződik három elismert szarvasmarhafajta (tejelő magyar tarka, Schwarzbuntes Milchrind, hungarofríz) kitenyésztése. Kidolgozta továbbá a sertések vágóérték meghatározásának magyarországi technikáját, új, takarmányhasznosításon alapuló tenyészkiválasztási módszert vezetett be.
• Emlékezet: A Magyar Állattenyésztők Szövetsége már életében Horn Artur-díjat alapított (2000-ben; először 2001-ben adták át). Budapesten hunyt el, hamvait a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, anyai nagyapja, Beöthy Zsolt sírjában helyezték el. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Síremléke Kallós Ede szobrászművész alkotása. Mellszobrát a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) árkádsorán helyezték el (felavatták: 2010. ápr. 20-án).
• Az MTA Állattenyésztési Bizottsága elnöke, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) elnökségi tagja, az Állattenyésztők Társasága elnöke. Az Állattenyésztők Európai Szövetsége vezetőségi tagja, alelnöke. A Belga Királyi Orvostudományi Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia tb. tagja.
• Elismerés: A GATE (1986) és az Állatorvos-tudományi Egyetem díszdoktora (1987), a Szent István Egyetem Aranyérme (2001). Munka Érdemrend (1956; arany, 1980). Akadémiai Jutalom (1953), Nemzetközi Aranytojás Díj (1970), Állami Díj (1978), Akadémiai Aranyérem (1990), MTESZ Díj (1991), az Arany János Közalapítvány Nagydíja (2001).
• Az Acta Agronomica szerkesztőbizottságának tagja.
• Főbb művei: A postagalamb teljesítményét befolyásoló anatómiai és élettani tényezők. Egy. doktori értek. (Bp., 1936)
  Örökléstani alapismeretek, különös tekintettel a baromfitenyésztésre. (Bp., 1938)
  Újabb irányelvek a szarvasmarha-tenyésztésben. A szarvasmarha-törzskönyvezés két évtizedes hasznosítása a tenyésztésben. (Bp., 1942)
  A kecske bírálata, törzskönyvezése és tenyésztésének alapismeretei. (Bp., 1948)
  Általános állattenyésztéstan. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
  Sertéstenyésztés. Kertész Ferenccel, Schandl Józseffel. (Bp., 1953)
  Adatok a haszonállat-előállító keresztezéshez. Doktori értek. (Bp., 1954)
  Új tenyésztéstechnikai módszer a sertések termelékenységének növelésére. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
  Általános állattenyésztés. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1955
  szlovákul: Bratislava, 1958)
  A kvantitatív genetika és kihatása az állattenyésztési technikára. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
  A magyar szarvasmarha-állomány tejelőképessége javításának kilátásai keresztezés útján. (Bp., 1957)
  Állattenyésztési enciklopédia. I–III. köt. Szerk. (Bp., 1959
  5. átd. kiad. 1971)
  Adatok a heterózis és a keresztezések értékeléséhez a jersey szarvasmarha keresztezési kísérletek eredményei alapján. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1961. dec. 5.
  megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
  A szarvasmarha-tenyésztés iránya és a termelés típus, valamint a fajták és populációk értékelésének a módszerei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
  Állatpopulációk integrált értékelése az állati termékelőállítás gazdaságosabbá tétele érdekében. Akadémiai székfoglaló. is. (Elhangzott: 1968. jún. 24.
  megjelent: Agrártudományi Közlemények, 1968)
  Szarvasmarha-tenyésztés. Szerk. (Bp., 1973)
  Az állatgenetika alapjai. (Bp., 1975)
  Állattenyésztés. I–III. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1976)
  World Animal Science. 3. Dairy–Cattle Production. (Amsterdam, 1987).