Hollán Ernő, kislődi (1824. jan. 13. Szombathely – 1900. máj. 28. Bp.): hadmérnök, honvéd tábornok.

• Sz: Hollán József orvos, Holl Johanna. Testvére: Hollán Adolf (1810–1893) orvos és Hollán Hugó (1819–1863) honvédtiszt.
• A gimnáziumot Szombathelyen végezte, a bécsi hadmérnöki akadémián végzett (1844). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1861. dec. 20.; t.: 1872. máj. 24.; ig.: 1892. máj. 5.).
• Életút: Tanulmányai befejezése után részt vett a komáromi vár erődítési munkálataiban (1844–1846), majd, mint cs. és kir. főhadnagy Lembergben állomásozott (1846–1848). A forradalom és szabadságharc idején részt vett a délvidéki harcokban, kitüntette magát Fehértemplomnál és Szenttamás ostrománál; őrnaggyá és hadmérnöki főnökké léptették elő. Az általa vezetett erődítési munkálatoknak nagy szerepe volt Pétervárad védelmében. A szabadságharc bukása után Szombathelyre internálták (1849–1851), majd börtönbe zárták (1851–1852; szabadult: 1852. máj.). Szabadulása után mérnökként dolgozott; úttörő szerepet játszott a dunántúli vasúthálózat megteremtésében (1852–1861), majd Pesten, a déli vasút magyarországi főfelügyelője (1861–1865). Deák-párti programmal a felsőőri választókerület országgyűlési képviselője (1865–1876); közben a Közlekedésügyi Minisztérium (1867. febr.–1870. máj.), ill. a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára (1870. nov.–1872. dec.). A székesfehérvári honvédkerület parancsnoka (1876–1886). A Főrendiház örökös tagja (1886–1900).
• Az MTA Hadtudományi Bizottságának első elnöke (1883–1898). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa alapító tagja (1870–1872). A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (MMÉE) alapítója és első elnöke (1866–1885).
• A kiegyezés után fontos szerepet játszott, a már gr. Széchenyi István által is szorgalmazott Buda–Pest központú közlekedéspolitika kialakításában. A vízi úthálózat kiépítésével szemben a vasútépítést szorgalmazta; költséges vasútépítési koncepciója miatt azonban sokan támadták. Végrendeletében 2000 koronát hagyott az MTA-ra (1900-ban). Kőnyomatos arcképe (Marastoni József rajza) megjelent a Légrády testvérek kiadásában (Pesten, a Hajnal c. lap mellékletében, 1868-ban).
• Emlékezet: Emlékére a MMÉE Hollán Ernő-díjat alapított (1885-ben), a díjat a Pest Megyei Mérnöki Kamara felújította (2002-ben). Budapesten utcát neveztek el róla (az Újlipótvárosban; 1900-tól Hollán u., 1992-től Hollán Ernő u.).
• Főbb művei: Magyarország vasúthálózatának rendszere. (Bécs, 1856
  németül is)
  Az újabb szerkezetű vasúti hidakról, különösen a rács- rendszerről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. máj. 16.
  Akadémiai Értesítő, 1859)
  A vasutak keletkezése s általános elterjedése felett. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1862. máj. 26.
  Akadémiai Értesítő, 1862)
  Magyarország forgalmi szükségletei s a vasútügyek újabb kifejlődése. (Pest, 1864)
  Az olcsó vasutakról. (Pest, 1865)
  A hazai vasút-hálózat kiegészítéséről, különösen az alsóbb rendű vasutakról. (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1870).
  
• Irodalom: Lipthay Sándor: H. E. emlékezete. (Akadémiai Értesítő, 1902)
  A magyar vasutak úttörői. H. E. (Technikai fejlődésünk története. 1867–1927. Bp., 1929)
  H. E. Művei bibliográfiájával. Összeáll. Fülöp Katalin. (Szombathely, 1984)
  Dunka Sándor: A szabadságharc vízimérnökei. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 1998)
  Ács Tibor: H. E., az MTA Hadtudományi Bizottságának első elnöke. (Hadtudomány, 2000).