Hodinka Antal (1864. jan. 13. Ladomár, Zemplén vm. – 1946. júl. 15. Bp.): történész.

• Elemi iskoláit Máramarosszigeten és Ungvárott végezte. Az ungvári görög katolikus püspöki szemináriumban (1881–1882), a bp.-i központi papnevelő intézetben (1882–1886), majd állami ösztöndíjjal a bécsi Institut für Geschichtsforschungban diplomatikát és paleográfiát, a bécsi egyetemen szlavisztikát tanult (1889–1891). A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1891), a magyar és a szláv érintkezések tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1891). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1933. máj. 19.).
• Életút: A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyakornoka (1888–1889), a bécsi közös Pénzügyminisztérium Levéltára (1891–1892), a cs. és kir. hitbizományi könyvtár tisztviselője (1892–1895). A Római Magyar Történeti Intézet tagjaként könyvtári és levéltári kutatásokat (1895–1896), Bécsben szlavisztikai tanulmányokat folytatott (1896-tól). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1905-től). A pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet r. tanára (1906–1914), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar történelem ny. r. tanára (1914–1920); közben a bölcsészettudományi kar dékánja (1918–1919), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az egyetemes történet ny. r. tanára (1923–1934); közben itt is a bölcsészettudományi kar dékánja (1926–1927) és az egyetem rektora (1932–1933). Nyugdíjazása után Budapesten élt (1934-től).
• A Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke (1941–1944).
• A magyar történelem délszláv és orosz vonatkozásaival, a ruténok (= kisoroszok, ruszinok) történetével foglalkozott. Feldolgozta a munkácsi görög szertartású püspökség történetét, alapvetően új eredményeket ért a középkori orosz évkönyvek magyar vonatkozásainak feltárása, I. Szent István keleti kapcsolatainak tisztázása terén. Elsősorban Hartvik regensburgi püspök életrajza alapján filológiailag is bizonyította, hogy már Géza és Szent István is nyitott volt a keleti szertartást követő térítő papok tevékenysége előtt (és nemcsak a keleti országrészen, hisz pl. Veszprémben is létesült görög szertartású kolostor!)
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Emlékére az MTA határontúli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézetén megalakult a Hodinka Antal Intézet, amelynek célja elsősorban a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tudományos vizsgálata (2001-ben). Tiszteletére az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Hodinka Antal-díjat alapított (2004-ben). Születésének 145. évfordulóján a róla elnevezett Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület emlékülést rendezett (2009-ben).
• A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete t. tagja.
• Főbb művei: Egyházunk küzdelmei a bosnyák bogumil eretnekekkel. (Bp., 1886)
  A szerb történet forrásai és első kora. (Bp., 1891)
  Tanulmányok a bosnyák-dijakovári püspökség történetéből. (Bp., 1898)
  A horvát véghelyek oklevéltára. 1490–1527. Szerk. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1903)
  A munkácsi görög-katholikus püspökség története. (Bp., 1909)
  A munkácsi görög szertartású püspökség okmánytára. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. I. köt. (Ungvár, 1911)
  A tokaji görög kereskedő-társulat kiváltságának az ügye. 1725–1772. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. jún. 12.
  megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 23. köt. 4. Bp., 1912
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1911)
  Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. (Bp., 1916)
  A római levéltárak és könyvtárak ismertetése. Összeáll. I–II. köt. (Bp., 1917)
  A kárpátaljai ruthének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. (Bp., 1923)
  Muszka könyvárusok hazánkban. (Klebelsberg Emlékkönyv. Bp., 1925)
  Négy egykorú jelentés az 1704-i rác dúlásról. (Pécs, 1933)
  Ami a karlócai békekötésből kimaradt és annak következményei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. máj. 20.
  megjelent: Hadtörténelmi Közlemények, 1935)
  Adalékok Pécs város történetéhez 1686-tól 1701-ig. (Pécs, 1942)
  Ruszin–magyar igetár. Szerk. Udvari István. (Nyíregyháza, 1992)
  H. A. vál. kéziratai. Szerk., vál., bev. Udvari István. (Nyíregyháza, 1992)
  Piszni nasih szpivanok. (Bp.–Ungvár, 1993)
  Cseh források. Szerk. Heé Veronika. (Nyíregyháza, 1994).
  
• Irodalom: Szabó Pál: H. A. (Pécs, 1934)
  Holub József: H. A. (Századok, 1945–1946)
  Perényi József: Emlékezés H. A.-ra. (Századok, 1965)
  Sziklay László: H. A., a modern magyar szlavisztika egyik úttörője. (Filológiai Közlöny, 1978)
  H. A.-emlékkönyv. Szerk. Udvari István. (Nyíregyháza, 1993)
  Dolgozatok H. A. tiszteletére. (Nyíregyháza, 1993)
  Földvári Sándor: H. A. életművének feldolgozása. (Debreceni Szemle, 1995).