Hermann István (1925. okt. 10. Bp. – 1986. szept. 12. Bp. Temetés: szept. 29. Farkasrét): filozófus, esztéta, kritikus.

• Sz: Hermann Zsigmond tisztviselő, majd pénzbeszedő volt, Drucker Margit. F: 1. 1949-től Heller Ágnes filozófus, az MTA tagja. Leánya: Hermann Judit. Elvált. 2. Benczur Margit. Leánya: Hermann Judit (1966–); fia: Hermann Miklós (1968–).
• Az ELTE BTK-n magyar–filozófia–politikai gazdaságtan szakos tanári okl. szerzett (1950), egyetemistaként Lukács György tanítványa; a filozófiai tudományok kandidátusa (1956), doktora (1969). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.).
• Életút: A II. vh. után részt vett a magyarországi cionista mozgalmakban (1945–1947). A bp.-i XX. kerületi Közgazdasági Technikum (1950–1953), a bp.-i I. István Közgazdasági Technikum tanára (1953–1956), az MTA Filozófiai Intézete tud. munkatársa (1956. dec.–1958. aug.). A bp.-i Kaffka Margit Gimnázium tanára (1958–1965), a Színháztudományi Intézet tud. munkatársa (1965–1967), az MTA Filozófiai Intézete tud. főmunkatársa (1967–1972). Az ELTE BTK mb. előadó tanára (1955–1956 és 1968–1972), egy. tanára (1973. jún. 1.–1986. szept. 12.), a Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoport vezetője (1977–1986).
• Filozófia- és esztétikatörténettel, elsősorban a polgári filozófiai és művészeti kultúra csúcspontjaival és válságjelenségeivel foglalkozott. Jelentős megállapításokat tett kultúraelmélettel, a modern médiumok esztétikai strukturáltságának vizsgálata terén. Monográfiát írt Kant teleológiájáról, Fichtéről, Schellingről. Lukács György tanítványa, esztétikai nézeteinek követője volt.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
• Az MTA–TMB Filozófiai Bizottságának elnöke. A PEN Club, a Magyar Írók Szövetsége és a Színházművészeti Szövetség tagja. A Nemzetközi Hegel Társaság, a Société Européenne de la Culture tagja.
• Elismerés: Munka Érdemrend (arany, 1977), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985). SZOT Díj (1976), Pro Universitate Díj (1985).
• A Magyar Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke.
• Főbb művei: A magyar drámáért. (Bp., 1955)
  Arany János esztétikája. Az elvesztett alkotmánytól a Buda haláláig. Kand. értek. is. (Bp., 1956)
  Filmesztétikai tanulmányok. Almási Miklóssal, Gyertyán Ervinnel. (Bp., 1961)
  Siegmund Freud, avagy a pszichológia kalandja. Benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1964)
  A modern színpad. (Bp., 1966)
  A polgári dekadencia problémái. (Bp., 1967)
  Vászon és függöny. (Bp., 1967)
  Kant teleológiája. Doktori értek. is. (Bp., 1968)
  Szent Iván éjjelén. (Bp., 1969)
  A szocialista kultúra problémái. (Bp., 1970)
  A giccs. (Bp., 1971)
  A személyiség nyomában. Drámai kalauz, esszék. (Bp., 1972)
  A szfinx rejtvénye. (Bp., 1973)
  Lukács György gondolatvilága. Tanulmány a XX. század emberi lehetőségeiről. (Bp., 1974)
  A mai kultúra problémái. Kapitalista kultúra – szocialista kultúra. (Bp., 1974)
  Televízió, esztétika, kultúra. (Bp., 1976)
  Évadok tanúsága. (Bp., 1976)
  A „kellés” – Sollen – kategóriája a klasszikus német filozófiában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1976. okt. 12.)
  A gondolat hatalma. (Bp., 1978)
  Teleológia és történetiség. (Bp., 1979)
  Filozófiai bevezetés az esztétikába. (Bp., 1981)
  Válságok és változások. Bp., 1981)
  Ideológia és kultúra a hetvenes években. (Bp., 1982)
  Az értelemig és tovább! A filozófia nagy problémái. (Bp., 1982)
  Kultúra és személyiség. (Bp., 1982)
  Veszélyes viszonyok. Esszék. (Bp., 1983)
  A kíváncsiság dicsérete. (Bp., 1985)
  Lukács György élete. (Bp.,1985)
  A hitvitától a drámáig. (Bp., 1986).
  
• Irodalom: Kelemen János: Búcsú H. I.-tól. (Filozófiai Figyelő, 1986), Ancsel Éva: H. I. (Magyar Tudomány, 1987).