Herczeg Ferenc; Herzog (1863. szept. 22. Versec, Temes vm. – 1954. febr. 24. Bp.): író, újságíró, kultúrpolitikus.

• Sz: Herzog Ferenc József gyógyszerész, később Versec polgármestere, Hoffmann Lujza. Felesége: Grill Júlia színésznő, Grillné Csillag Teréz színésznő leánya.
• Budapesten joghallgató (1881–1884). Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1910. ápr. 28.; t.: 1914. máj. 7.; ig.: 1922. máj. 11.–1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: Budapesten ügyvédjelölt (1885), majd a Budapesti Hírlap verseci és temesvári munkatársa (1891–1894), az Új Idők alapító szerkesztője (1894–1944), Az Ujság c. napilap főmunkatársa (1903–1911), a Magyar Figyelő szerkesztője (1911–1918). Az I. vh. alatt a Hadsegélyező Hivatal vezetője (1914–1918), a Tanácsköztársaság idején rövid időre letartóztatták (1919).
• Szabadelvű Párti, ill. Nemzeti Munkapárti programmal országgyűlési képviselő (Verseci választókerület, 1896–1901; Pécskai választókerület, 1910–1918). A Felsőház tagja (1927–1942). A Revíziós Liga elnöke (1929-től). Magyar kir. titkos tanácsos (1936- tól).
• Korának egyik legnépszerűbb elbeszélője, sikeres politikai újságírója. A középosztály olvasóközönsége számára, annak ízlése és eszméi szellemében alkotott. Írásait könnyed társasági modor, finom irónia, frappáns történetek, kiszámított, fegyelmezett szerkezet, sziporkázó előadásmód és dialógusok jellemzik. Első novellái a Pesti Hírlapban, majd A Hét hasábjain jelentek meg, első kötete üde hangvételű, ironikus, csattanós novelláit tartalmazta (Mutamur, 1892). A regényírói sikert a szerelmi kalandokat, vidám társasági életet ábrázoló könnyed regénytrilógiája hozta meg, amelyben a főszerepet az intrika, a szálak mesteri módon való összekuszálása, majd elrendezése vitte (A Gyurkovics-lányok, 1893; A Gyurkovics-fiúk, 1895; Gyurka és Sándor, 1899). Életművének jellegzetes darabjai neoromantikus történelmi regényei és drámái, a kuruc korszakba kalauzoló Ocskay brigadéros (1901), a Szent István halála utáni pogánylázadásokat megjelenítő Pogányok (1902), s a török által ostromlott Bécs belső állapotait ábrázoló Bizánc (1904). Hét sváb (1916) c. regénye az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc alatt játszódik, s a megbékélést hirdeti magyarok és velük együtt élő nemzetiségek kapcsolatában. A proletárdiktatúra alatt játszódó Északi fény (1925) c. műve a vörös- és a fehérterror kíméletlen leleplezése. A két vh. közötti időszak ünnepelt írófejedelme, munkásságának negyvenedik évfordulóján a Nemzeti Színház darabjait sorozatos előadásban mutatta be, műveit díszkiadásban is megjelentették, s életművét irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették (1925). Reprezentatív szerepet töltött be az irredenta mozgalmakban. Rokonszenvezett az olasz fasizmussal, de élesen szemben állt a nácizmussal. Befolyását sikertelenül igyekezett latba vetni Horthynál a II. vh.-ból való kiválás érdekében. A politikától egyre inkább visszahúzódott, publicisztikáiban a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta. A II. vh. után, mint jobboldali, polgári írót törölték a Magyar Írók Szövetsége tagjainak sorából (1949), az 1950-es évektől neve egyet jelentett a reakciós, retrográd irodalommal, művei Magyarországon negyven évig nem jelenhettek meg.
• Az MTA másodelnöke (1919. okt. 23.–1922. máj. 11. és 1929. máj. 10.–1931. máj. 15.). Petőfi Társaság elnöke (1904–1920).
• Elismerés: A Pázmány Péter Tudományegyetem díszdoktora (1926). Pro atribus et litteris (1916), Debrecen Díszpolgára (1926), Budapest Díszpolgára (1926), Szeged Aranytolla (1926), az MTA Nagyjutalma (1926), Corvin-lánc (1930).
• Főbb művei: Fenn és lenn. Reg. (Bp., 1890)
  Mutamur. Huszonkét elb. (Bp., 1892)
  Mutamur. Huszonhat elb. (Bp., 1896
  4. kiad. 1920)
  Mutamur és egyéb elb.-ek. (Bp., 1925)
  Mutamur. Napnyugati mesék. Az első fecske. Arianna. Napváros. Elb.-ek. (Bp., 1939)
  Napnyugati mesék. Elb.-ek. (Bp., 1895
  6. kiad. 1936)
  A Gyurkovics-lányok. Reg. (Bp., 1893)
  Simon Zsuzsa. Reg. (Bp., 1894
  4. kiad. 1936)
  A Gyurkovics-fiúk. Reg. (Bp., 1895)
  Szabolcs házassága. Reg. (Bp., 1896
  4. kiad. 1941)
  Egy leány története. Reg. (Bp., 1899
  3. kiad. 1935)
  Gyurka és Sándor. Reg. (Bp., 1899)
  Ocskay brigadéros. Történelmi színmű. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1901. jan. 7.
  megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1901
  önállóan: Bp., 1901
  4. kiad. 1934)
  A tolvaj. Színmű. (Bp., 1901)
  Pogányok. Reg. (Bp., 1902
  5. kiad. 1936
  Buenos Aires, 1951
  új kiad. 1999)
  Az új nevelő. (Bp., 1903
  2. kiad. 1910)
  Szelek szárnyán. Útleírás. (Bp., 1905
  3. kiad. 1934)
  Lélekrablás. Reg. (Bp., 1906)
  Szerelmesek. Férfiszív. Huszti Huszt. Reg.-ek. (Bp., 1909
  új kiad. 1986)
  Mesék. (Bp., 1912
  2. kiad. 1934)
  Napváros. Novellák. (Bp., 1912
  3. kiad. 1934)
  A láp virága. (Bp., 1915)
  Magdaléna két élete. Reg. (Bp., 1916
  3. kiad. 1934)
  Hét sváb. (Bp., 1916)
  Tűz a pusztában. Elb.-ek. (Bp., 1917
  3. kiad. 1934)
  Szíriusz. Reg.-ek. (Bp., 1919
  2. kiad. 1943)
  Sirokkó. Vígjáték, előjátékkal. (Bp., 1923
  2. kiad. 1933)
  Péter és Pál. Drámai jelenet. (Bp., 1924)
  Tanulmányok. (Bp., 1925)
  Majomszínház. Komédia. (Bp., 1925
  2. kiad. 1934)
  Második szerelem. Reg. (Bp., 1925
  3. kiad. 1933)
  A milói Vénusz karja. Reg. A cserebőrűek. Elb. (Bp., 1925
  3. kiad. 1936)
  Mink és ők. Elb.-ek. (Bp., 1925
  3. kiad. 1935)
  A politikus. Reg. (Bp., 1925)
  Szendrey Júlia. Színmű. (Bp., 1925
  2. kiad. 1934)
  Északi fény. (Bp., 1925)
  A Lánszky-motor. Reg. (Bp., 1927)
  Pro libertate. Történelmi reg. (Bp., 1930
  2. kiad. 1940
  Buenos Aires, 1957)
  A nap fia. Reg. (Bp., 1931)
  A várhegy. Versek. (Bp., 1933)
  Tilla. Hét jelenés. Színmű. (Bp., 1936)
  Utolsó tánc. Színmű. (Bp., 1938)
  A nap fia. Ádám, hol vagy? Pro libertate. Reg.-ek. (Bp., 1939)
  Négy regény. Az aranyhegedű. A Lánszky-motor. Férfiszív. Egy leány története. (Bp., 1941)
  Száz elbeszélés. (Bp., 1942)
  H. F. magyar történelmi drámái. (Bp., 1943)
  H. F. történelmi regényei. (Bp., 1983)
  H. F. emlékezései. (Bp., 1985)
  Bujdosó bábuk. Mesék. (Bp., 1993)
  Hűvösvölgy. Elb.-ek. (Bp., 1993), Az aranyhegedű. Regények és elb.-ek. (Szekszárd, 1994)
  Északi fény. Reg. (Bp., 1994)
  Bertalan úr feltámadása. Vál. elb.-ek. (Bp., 2001).
  
• Irodalom: Madarász Flóris: H. F. (Katholikus Szemle, 1904)
  Hamvai Erzsébet H. F. stílusa és nyelve. (Huszt, 1911)
  Madarász Flóris: H. F. drámái. (Eger, 1913)
  Váradi Ibolya: Társadalmi problémák. H. F. műveiben. (Bp., 1919)
  Bánáti sváb hűség. Herczeg Ferenc ünneplése a Budapesti Nemzeti Színházban. Emléklap H. F. epilógusából. (Bp., 1920)
  Horváth János: H. F. (Bp., 1925)
  Surányi Miklós: H. F. Életrajz. (Bp., 1925)
  Rubinyi Mózes: H. F. A magyar ifjúság számára. (Bp., 1926)
  Futó Jenő: H. F. (Irodalomtörténet, 1927)
  Zsigmond Ferenc: H. F. (Debrecen, 1928)
  Halmi Bódog: H. F. Az író és az ember. (Bp., 1931)
  Szabó József: H. F. a drámaíró. (Debrecen, 1937)
  H. F. Tanulmányok. (Bp., 1941)
  Az írófejedelem életregénye. 80 éve született H. F. Szerk. Hertelendi István. (Bp., 1943)
  Fitz József: H. F. irodalmi munkássága. (Bp., 1944)
  Németh G. Béla: A külső élet krónikása. H. F. önéletírásáról. (Valóság, 1992)
  Fried István: Primadonna-darab a primadonnáról. Déryné ifjasszony. (Színháztudományi Szemle, 1996).