Heller Farkas (1877. máj. 9. Bp. – 1955. szept. 29. Bp.): közgazdász.
- Sz: Heller Ágost (1843–1902) fizikatörténész, az MTA tagja, Bolberitz Georgina. Testvére: Heller Erik (1880–1958) jogász, az MTA
tagja.
- A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1900), a vámpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1907).
Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1934. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
- Életút: A budapesti kereskedelmi és iparkamara fogalmazója (1898–1901), a Földmívelésügyi Minisztérium (FM) segédfogalmazója (1901–
1907), fogalmazója (1907–1910), miniszteri titkára (1910–1914). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Kara magántanára (1907–1914), a bp.-i tudományegyetemi
közgazdaság-tudományi karon a gazdaság- és szociálpolitika ny. rk. (1914–1917), a nemzetgazdaságtan és pénzügytan ny. r
tanára (1917–1948). A Közgazdasági Osztály (1921–1923 és 1925–1927), a JNMGE Gépészmérnöki Osztálya (1927–1929),
Közgazdaság-tudományi Kara dékánja (1934–1935), a JNMGE rektora (1945–1946).
- A Keresztény Szociális Gazdasági Párt alelnöke (1919–1921). A Törvényes Munkavédelem magyarországi Egyesületének ügyvezető
alelnöke (1924-től), a Kartellbizottság alelnöke (1933–1937), elnöke (1937–1944).
- A magyar közgazdaság-tudomány nemzetközileg is elismert, korszakos jelentőségű művelője. Alapvetően új megállapításokat tett
a közgazdasági elméletek fejlődése, az elméleti és alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságpolitika és a pénzügytan szinte minden
területén. Az ökonometriai és árelmélettel kapcsolatos kutatások iskolateremtő személyisége.
- Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította
(2004-ben). Tiszteletére a Pénzügyminisztérium (PM) Heller Farkas-díjat alapított. Róla nevezték el a Budapesti Corvinus Egyetem
Heller Farkas Szakkollégiumát (1996-ban) és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági
Karát (2001-ben).
- Az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága (1934–1945), majd II. Osztálya elnöke (1948. jan. 12.–1949. okt. 31.). A Szent István
Akadémia tagja (r.: 1920). A Magyar Társadalomtudományi Egyesület titkára (1911-től). A Magyar Társadalomtudományi Társaság
elnöke (1933-tól), t. tagja (1939-től). A Magyar Közgazdasági Társaság (1926–1951), az Országos Ösztöndíjtanács és az
Árvizsgáló Bizottság alelnöke (1936–1944).
- Elismerés: Corvin-koszorú (1930).
- A Magyar Társadalomtudományi Szemle társszerkesztője (1908–1914), szerkesztője (1914–1918), a Közgazdasági Szemle
szerkesztője (1925–1949). Az Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből sorozatszerkesztője (1935–1944).
- Főbb művei: A határhaszon elmélete. (Bp., 1904)
A társadalmi gazdaságtan tudományának feladatai a gyakorlati kérdésekkel szemben.
(Bp., 1904
hasonmás kiad. Békéscsaba, 1988)
A határhaszonelmélet bírálata. (Közgazdasági Szemle, 1906)
A socialpolitika és
a felsőosztályok. (Bp., 1911)
Közgazdaságtan. I–II. köt. (Bp., 1919–1920
I. köt. 5. teljesen átd. kiad. 1943
hasonmás kiad.
1988
II. köt. 4. teljesen átd. kiad. 1947
hasonmás kiad. 1988)
A társadalmi kérdés megoldásának útjai. (Bp., 1920)
Valutapolitika. (Bp., 1920)
Szociálpolitika. (Bp., 1920)
Pénzügytan. 1. köt. (Bp., 1921
2. átd. kiad. 1943)
Die Entwicklung der
Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorie. (Leipzig, 1921
4. átd. kiad. 1931)
A nemzetközi munkásvédelem. (Bp., 1921)
Pénzügyi politika. (Bp., 1921)
Vámpolitika. (Bp., 1922)
Magyarország szociálpolitikája. (Bp., 1923)
A háború és a
közgazdaságtan elmélete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. máj. 2.
megjelent: Közgazdasági Szemle, 1923)
Nationalökonomie. Theorie und Geschichte. (Halberstadt, 1925
4. átd. kiad. 1933)
Theoretische Volkswirtschaftslehre. I. köt.
(Leipzig, 1927)
Ethikai tudomány-e a közgazdaságtan? (Bp., 1927)
Konjunktúraelmélet és konjunktúrakutatás. (Tanulmányok a
konjunktúrakutatásról. Bp., 1928)
A Magyar Tudományos Akadémia és a közgazdasági tudományok. (Bp., 1930)
Korunk
gazdasági bajai és a közgazdasági tudomány. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. ápr. 6.
megjelent: Értekezések a
nemzetgazdaságtan és statisztika köréből. I. köt. 3. Bp., 1937)
Közgazdasági lexikon. (Bp., 1937
spanyolul: Barcelona, 1937
3.
kiad. 1965)
Üzleti szellem és közérdek. (Bp., 1943
új kiad. Tallózás a mérnök továbbképzés klasszikus kiadványaiból címmel.
Bp., 1982)
A közgazdasági elmélet története. (Bp., 1943)
Nemzetközi valutatervek. (Bp., 1946).
- Irodalom: Surányi-Unger Tivadar: H. F. gazdaságtudományi rendszere. (Miskolci Jogászélet, 1928)
Surányi-Unger Tivadar: Balás Károly
és H. F. (Társadalomtudomány, 1937)
Ünnepi dolgozatok Balás Károly és H. F. születésének 60. évfordulója alkalmából. Szerk. Laky
Dezső, Surányi-Unger Tivadar. (Bp., 1937)
Oroszi Sándor: H. F. és iskolájának árelmélete mai érték- és árelméletünk tükrében.
(Tájékoztató, 1984)
Oroszi Sándor–Sipos Béla: H. F. közgazdasági iskolájáról a statisztikus szemléletében. (Statisztikai Szemle,
1985)
Sipos Béla: H. F. Monográfia és bibl. is. (Bp., 1990)
Magyar közgazdászok arcképvázlatai. Szerk. Mihalik István. (Bp., 1991)
Mátyás Antal: H. F., az iskolát teremtő közgazdász. (Közgazdasági Szemle, 1993)
Mátyás Antal: H. F. (Magyar közgazdászok a két
világháború között. Bp., 1994)
Mátyás Antal: Adalék H. F. elméleti munkásságához. (Közgazdasági Szemle, 1998)
Hetényi István:
Emlékek H. F. professzorról. (Közgazdasági Szemle, 2002).