Heinlein István (1874. jan. 19. Pozsony – 1945. febr. 23. Bp.): ókortörténész.

• Pozsonyi evangélikus családból származott. Sz: Heinlein István, Schiner Zsuzsanna. F: Mauritz Matild, Mauritz Rezső (1839–1902) kassai reáliskolai tanár leánya.
• A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.).
• Életút: Az MTA Könyvtára segédtisztje (1905–1909), könyvtártisztje (1909–1918). A bp.-i tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem ny. rk. (1915–1918), ny. r. tanára (1918–1941); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1931–1932).
• Klasszikus ókori görög történelemmel, a görög–perzsa háborúk történetével, ókori görög társadalomtörténettel, majd korai római történelemmel foglalkozott.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).
• Főbb művei: A Peisistratidák tyrannisa. Egy. doktori értek. (Kecskemét, 1897)
  Vázlatok a Deinomenidák kultur-politikájának történetéhez. (Szombathely, 1899)
  Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden. (Szombathely, 1899)
  Kritikai jegyzetek Herodotos V. könyvéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
  A marathoni csatáról. (Történelmi Szemle, 1912)
  Görög történeti problémák. (Történelmi Szemle, 1913)
  Miltiades pere. (Történelmi Szemle, 1915)
  Xerxes hadjáratáról. (Történelmi Szemle, 1916)
  Az archoni állások betöltésére vonatkozó törvény. (Fejérpataky Emlékkönyv. Bp., 1917)
  Athén és Spárta a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. I–II. köt. (Történelmi Szemle, 1918–1920)
  A néptribunság eredete és betöltése. (Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Bp., 1925)
  Megjegyzések Sulla diktatúrájához a római államrend fejlődése szempontjából. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1939).
  
• Irodalom: Fischer Endre: H. I. (Századok, 1945–1946)
  Borzsák István: H. I. (Antik Tanulmányok, 1954).
  
• Megjegyzés: Megjegyzés: akadémiai székfoglalójáról nincs adat!