Hanák Péter (1921. aug. 9. Kaposvár – 1997. okt. 5. Bp. Temetés: okt. 14. Farkasrét): történész.

• Sz: Hanák Gyula, Márkus Anna, szüleit deportálták, Auschwitzban megölték. F: 1949-től Hanák Katalin (= Diamant Katalin) történész, szociológus. Fia: Hanák András ügyvéd és Hanák Gábor (1954–) matematikus, aktuárius.
• A kaposvári Somssich Pál Gimnáziumban éretts. (1939), a pécsi Sopianae Gépgyárban vasesztergályos segédlevelet szerzett (1941), a Pécsi Tudományegyetem ÁJTK-n (1945), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1948); közben a Római Egyetemen állami ösztöndíjas (1947–1948), a történettudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1978). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1995. máj. 8.).
• Életút: Pécsett vasmunkásként dolgozott (1939–1942), munkaszolgálatra hívták be (1942–1944), megszökött, majd a szovjet csapatokkal tért vissza Pécsre (1945). Az MTA Történettudományi Intézete II. Magyar, ill. Újkori Történeti Osztályának tud. munkatársa (1949– 1964), osztályvezető tud. főmunkatársa (1964–1993). Az ELTE BTK tanársegéde (1948–1950), az Újkori Történeti Tanszék c. egy. docense (1953–1957), a Művelődéstörténeti Tanszék c. egy. tanára (1980–1993) és a Szegedi Tudományegyetem mb. előadója (1953–1957). Az MKKE-n az újkori magyar történelem mb. előadó tanára (1964–1966).
• Az SZDP Vasas Szakszervezete (1939–1945), az MKP, ill. az MDP tagja (1944–1956), a pécsi MADISZ vezetőségi tagja, és lapjának, a Szabad Életnek szerkesztője (1945).
• Újkori magyar történelemmel, művelődés- és társadalomtörténettel, a modern magyarországi polgári osztály kialakulásával foglalkozott. Érdeklődésének középpontjában a polgári átalakulás konfliktusai, az Osztrák–Magyar Monarchia strukturális ellentmondásai, a polgári asszimiláció kérdései álltak. Kutatásaival alapvetően új eredményeket ért el a kiegyezés előzményeinek feltárásában, Magyarországnak a Monarchiában elfoglalt helyének tisztázásában, a magyarországi dualizmus-kép plasztikusabb ábrázolásában; különösen értékesek a korszak ideológia- és mentalitástörténetével kapcsolatos írásai. Széles forrásbázissal, elmélyült elemzéssel elsőként készítette el a korszak nagy történeti szintézisét. Néhány évet töltött gazdaságtörténettel, üzemtörténeti kutatásokkal, ill. a kutatást elősegítő módszertani vizsgálódásokkal, továbbá elsők között foglakozott Magyarországon köztörténettel (= mindennapok története) is.
• Emlékezet: Emlékét őrzi a Hanák Péter-alapítvány (1998-tól), amely Hanák Péter szándékai szerint fiatal és pályakezdő történészeket jutalmaz (mind Magyarországon, mind a határon túl alkotó kutatók közül; először 2000-ben adták át).
• Az MTA Történettudományi Bizottsága alelnöke. A Magyar Történelmi Társulat egyik újjászervezője (1945), alelnöke (1975-től). A Lengyel Tudományos Akadémia tb. tagja (1993).
• Elismerés: Szocialista Munkáért Érdemérem (1954). Akadémiai Díj (1965 és 1973), Molnár Erik-emlékérem (1982), Gindely-díj (1986), Osztrák Becsületrend (I. fok, 1989), Pro Urbe Budapest Díj (1995), Deák Ferenc-díj (1997), Széchenyi-díj (1997), Pro Scientia Transsylvanica Érem (2000), Kaposvár díszpolgára.
• A Századok szerkesztője (1948-tól). A Magyarország története c. könyvsorozat társszerkesztője (1964-től). A Dunánál c. népszerű rádiós műsor szerkesztője (1970-től).
• Főbb művei: La mediazione italiana nelle lotte delle minoranze in Ungheria. 1848–1849. Részben egy. doktori értek. is. (Biblioteca dell’Accademia d’Ungheria in Roma. Roma, 1948)
  A Magyar Szabadságharc és a Habsburg Monarchia elnyomott népei. (Forradalom és szabadságharc. 1848–1849. Szerk. Andics Erzsébet. Bp., 1948)
  1848 centenáriumának irodalma. Összeáll. Többekkel. (Századok, 1948)
  Történelem a középiskolák II. osztálya számára. (Bp., 1949)
  A párizsi kongresszus: a népek szövetsége a békéért. – 1849 tavasza. (Társadalmi Szemle, 1949)
  Marx „Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája” c. művének századik évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1952)
  Csehek, szlovákok, magyarok 1848–1849-ben. (MTA Társadalomtörténeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
  A magyar történészkongresszus tanulságai. (Társadalmi Szemle, 1953)
  A dualizmus válságának elmélyülése a XX. század első éveiben. (Századok, 1955
  és A történettudomány kérdései. 22. Bp., 1955)
  L’influence de la révolution russe de 1905 en Hongrie. – Rapporti storici italo–ungheresi verso la metà del secolo XIX. (Études des Délégues Hongrois au Xe Congrès International Sciences Historiques, 1955)
  Az 1905. évi orosz forradalom magyarországi hatásának néhány kérdése. (Magyar–orosz történelmi kapcsolatok. Szerk. Kovács Endre. Bp., 1955)
  Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában. 1–3. Egy. jegyz. Pach Zsigmond Pállal, Sándor Vilmossal. (Bp., 1956–1958
  2. kiad. 1958–1960
  5. kiad. 1964
  új kiad. 1969–1970)
  Történészvita a „népi” írókról. Többekkel. (Századok, 1958)
  A dualizmus válságának problémái a XIX. század. végén. – Iratok az 1894–1895. évi magyar kormányválság történetéhez. (Történelmi Szemle, 1959)
  A magyar nacionalizmus néhány problémája a századforduló idején. (Történelmi Szemle, 1960)
  Garibaldi felszabadító hadjáratának hatása Magyarországon 1860-ban. (Századok, 1961)
  Probleme der Kriese des Dualismus am Ende des XIX. Jahrhunderts. (Studia Historica, 1961)
  A magyar „középosztály” fejlődésének problémájához. (Valóság, 1962)
  Vázlatok a századelő magyar társadalmáról. (Történelmi Szemle, 1962
  németül: Acta Historica, 1963)
  A magyar pamutipar története. 1887–1962. Hanák Katalinnal. 20 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1964)
  Die Stellung Ungarns in der Monarchie. (Probleme der Franzisko-Josephinischen Zeit. 1848–1916. Wien, 1967)
  Problems of East European History in Recent Hungarian Historiography. (East European Quaterly, 1967)
  Az üzemtörténet kutatásának problémái. (Századok, 1968)
  Magyarország és a Monarchia felbomlása. (Világosság, 1968)
  Probleme der Betriebsgeschichtsforschung. (Acta Historica, 1968)
  Kései rehabilitáció. Eötvös Károly Nagy Perének újrakiadásáról. (Világosság, 1969)
  Die ungarische Staatsmänner und der Kriegseintritt Italiens. Beiträge zur Aussenpolitik Österreich–Ungarns in der Zeit von Juli 1914 bis Mai 1915. (Österreichische Osthefte, 1969)
  Gazdaság, társadalom, társadalompolitikai gondolkodás Magyarországon a kapitalizmus korában. Lackó Miklóssal, Ránki Györggyel. (Történelmi Szemle, 1969)
  Die bürgerliche Umgestaltung der Habsburger-Monarchie und der Ausgleich von 1870. (Studia Historica, 1970)
  A társadalomtudományok új módszereinek alkalmazása a történettudományban. Teória vagy empíria? – Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchiában. Túlsúly vagy függőség? (Századok, 1971)
  A dualizmus korának történeti problémái. (Történelemtudomány – történelemtanítás. 1. Bp., 1971)
  Az egri „hazafia tanácskozás” anyagából. (Történelmi Szemle, 1972)
  Az idő rostájában – Jancsó történelemszemléletének vitájához. (Filmkultúra, 1972)
  Népi levelek az első világháborúból. (Valóság, 1973)
  Deák húsvéti cikkének előzményei. – A kultúrtörténeti szintézis problémái. – Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században. (Történelmi Szemle, 1974)
  Magyarország a Monarchiában. Tanulmányok. (Bp., 1975)
  The First Attempt at the Austro-Hungarian Compromise, 1860. (Études Historiques Hongroises. I. köt. Bp., 1975)
  Antezedenzien des Osterartikels Deáks. (Acta Historica, 1975)
  Deák és a kiegyezés közjogi megalapozása. (Deák-emlékkönyv. Bp., 1976)
  Magyarország a századfordulón. 1890–1902. Doktori értek. (Bp., 1976)
  Szakmai kritika és értékrend a történelemtudományban. (Magyar Tudomány, 1977 és Századok, 1978)
  Ady és a századforduló. H. P. és Király István tanulmánya. (A TIT Irodalmi Választmánya kiadványa. Bp., 1977)
  Osztrák állampatriotizmus a hódító nacionalizmus korában. (Világosság, 1978)
  Az etnikum és a közösségtudat. (Confessio, 1978)
  Viszonylagosság és látszólagosság a századforduló Monarchiájában. (Világosság, 1979)
  Az osztrák állampatriotizmus válsága a nacionalizmus korában. (Magyarország és a szomszéd népek. Az 1978. évi történelemtanárok nyári akadémiájának anyagából. Szerk. Szabolcs Ottó. Bp., 1980)
  Életmód és gondolkodásmód – történelmi összefüggésben. (Magyar Tudomány, 1980)
  The Start of Endre Ady’s Literary Career. 1903–1905. (Studia Historica, 1980)
  A Szent Lélek lovagjától az Új Versekig. („Akarom: tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Szerk. Csáky Edit. Bp., 1980)
  Viszonylagos nemzettudat. (Élet és Irodalom, 1981. jún. 25.)
  Társadalom és politikai kultúra Magyarországon. (Történelem és közgondolkodás. Tudományos tanácskozás. 1982. jún. 16–18. Bp., 1982)
  A tőkés vállalkozótól a hivatásos menedzserig. (Századok, 1982)
  A kelet-közép-európai nyomorúság okairól. (História, 1982)
  Jászi Oszkár hazafisága. (Világosság, 1982)
  Nemesi virtus-polgárerény. Realitás és utópia a XIX. században. (Kortárs, 1983)
  A lezáratlan per. A zsidóság asszimilációja a Monarchiában. (Pécs, 1983)
  Politika és kultúra az Osztrák–Magyar Monarchia alkonyán. – Az első világháborúhoz vezető utak. – Asszimiláció a XIX. századi Magyarországon. – Asszimiláció és polgárosodás a Monarchiában. (Gólyavári esték. Előadások a magyar történelemről. Szerk. Hanák Gábor. Bp., 1984)
  Módszer és megújulás a Történettudományi Intézet munkásságában. (Magyar Tudomány, 1984)
  A dunatáji közösségtudat ébresztése. (Műhely, 1984)
  A nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. (Medvetánc. 1984)
  A keserű kompromisszum. (História, 1984)
  Polgárosodás és urbanizáció. Polgári lakáskultúra Budapesten, a 19. században. (Történelmi Szemle, 1984)
  Ungarn in der Donaumonarchie. Probleme der bürgerlichen Umgestaltung eines Vielvölkerstaates. (Schriftenreihe des Österreichischen Ost- und Südosteuropa-Instituts. Wien–München–Bp., 1984)
  A Ringstrasse és a Nagykörút. Bécs és Budapest városfejlődésének összehasonlítása. (Világosság, 1985)
  A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban a 19. század második felében. (Századok, 1985)
  A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet Marx gondolatrendszerében. (Világtörténet, 1985)
  Jászi Oszkár dunai patriotizmusa. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1985)
  A Kert és a Műhely. Reflexiók a századforduló bécsi és budapesti kultúrájáról. – A halál Budapesten és Bécsben. A nagyvárosi halál elidegenedése a múlt század végén. (Újhold Évkönyv. 1986. Bp., 1986)
  Európa régiói a történelemben. Szűcs Jenővel. (Előadások a Történettudományi Intézetben. 3. Bp., 1986)
  Közép-Európa keresi önmagát. – Túl ökonómián és ökológián. A Dunáról. (Liget, 1988)
  A Kert és a Műhely. Tanulmányok. (Közös dolgaink. Bp., 1988
  2. bőv. kiad. 1999
  németül: Wien–Köln–Weimar, 1992
  angolul: Princeton, 1998)
  Közép-Európa. Az imaginárius régió. (Liget, 1989 és Világosság, 1989)
  Mozgástér és kényszerpálya. Ránki György történeti felfogásáról. (Világosság, 1989 és Magyar Tudomány, 1989)
  Az alapítások kora. (Magyar Tudomány, 1989 és Európai Utas, 1991)
  Közép-Európa két koncepciója. (Regio, 1990)
  The Danube in History. (The New Hungarian Quaterly, 1990)
  Trianon szubjektív tényezői. (Világosság, 1990 és História, 1990)
  Érzelmek és ítéletek. Trianonról. (Társadalmi Szemle, 1990)
  Reálpolitika és utópia Közép-Európában. (Európai Utas, 1990)
  A History of Hungary. Frank Tiborral
  Sugar, Peterrel. (London, 1990)
  A halál Budapesten és Bécsben. – A zsidó kereskedők Magyarország modernizálásában. (História, 1991)
  Vissza vagy előre? A nemzet és az állam alternatívái. (Regio, 1991)
  Szobrok. (Liget, 1991)
  A történészek szerepe a rendszerváltásban. (Iskolakultúra, 1991)
  A tőkés vállalkozó kialakulása Magyarországon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. jún. 13.)
  Central Europe. An Alternative to Disintegration. (The New Hungarian Quaterly, 1992)
  A tudomány egyetemessége és nemzeti jellege. 1867–1914. (Magyar Tudomány, 1992)
  Az elpusztíthatatlan város. Budapest történelmi vitalitása. (Budapesti Negyed, 1993)
  Egy város vitalitása. (Rubicon, 1993)
  Egy széttört régió nyomorúsága. (Rubicon, 1993 és 1999)
  Az azonosságkeresés évei. (História, 1993)
  Társadalmi marginalitás és kulturális kreativitás Bécsben és Budapesten. 1890–1914. (Korunk, 1993)
  Miért fin de siècle? (Café Babel, 1993)
  Rutinműtét. (Liget, 1993)
  Ragaszkodás az utópiához. Tanulmányok, publicisztikai írások. (Liget Könyvek. Bp., 1993)
  Kossuth temetése és a Wekerle-kormány. – Zsidó munkaszolgálat a holocaust éveiben. (História, 1994)
  Fin de siècle. Művészet és világkép. (Európai utas, 1994)
  Alkat és történelem. Egy Bibó-tanulmány továbbgondolása. (Világosság, 1994 és Szöveggyűjtemény Bibó-tanulmányokhoz. Szerk. Frideczkyné Kender Irma. Bp., 1994)
  Deák Ferenc, a kiegyenlítő. (Deák Ferenc, a liberális politikus. A Zalaegerszegi Liberális Klub konferenciája. 1993. szept. Bp., 1993)
  Az imaginárius régió valósága. Emlékezés Szűcs Jenőre. (Mozgó Világ, 1995)
  Miért alakult ki az államszocializmus? Többekkel. (Eszmélet, 1995)
  Modernizáció és antikapitalizmus Magyarországon. (A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza János, Csató Tamás, Gyimesi Sándor. Bp., 1996)
  Modernizáció és antiliberalizmus Magyarországon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. jún. 6.
  megjelent: Modernizáció és antikapitalizmus Magyarországon címmel. Akadémiai székfoglalók. 1995–1998. I. köt. Bp., 1999
  kivonatosan: Mozgó Világ, 1996)
  A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye. (Budapesti Negyed, 1997)
  A nemzeti identitás konstrukciója. (Európai Szemle, 1997)
  A történelem jelenvalósága. (História, 1997)
  Társadalmi struktúrák a 19. századi Közép-Európában. (Történelmi Szemle, 1997)
  Urbanizáció és asszimiláció Budapesten, a dualizmus idején. (Híd a századok felett… Tanulmányok Katus László hetvenedik születésnapjára. Főszerk. is. Szerk. Nagy Mariann. Bp., 1997)
  A művelődéstörténet műhelyproblémái. – A klasszikusok történetiségéről. – Kastély az ugaron. Ady nemzedékének közéleti kötöttsége. – Ausztria felfedezése. – Múlt idők dalai. – A halál Budapesten és Bécsben. A nagyvárosi halál elidegenedése a múlt század végén. – Bécs–Budapest–Prága városfejlődése. – Ferenc József hálószobája. – Polgárosodás és urbanizáció. Bécs és Budapest városfejlődése a 19. században. (Budapesti Negyed, 1998)
  Budapest, a modern Magyarország fővárosa. – Hogyan lett Budapest főváros a török uralom után? (Tanulmányok Budapest múltjából, 1998)
  Az Osztrák–Magyar Monarchia és a zsidó nemzettudat kialakulása. (Világosság, 1998)
  Az osztrák és a német vezetőréteg magyarságképe. (História, 1998)
  1867 – európai térben és időben. H. P. tanulmányai. Vál., sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta Somogyi Éva. (História Könyvtár. Monográfiák. Bp., 2001)
  A Kert és a Műhely. (Egy közép-európai birodalom. Az Osztrák–Magyar Monarchia. 1867– 1918. Szerk. Gáspár Zsuzsa. Bp., 2008)
  szerk.: Studien zur Geschichte der Österreichisch–Ungarischen Monarchie. Szerk. Sándor Vilmossal. (Studia Historica. 51. Bp., 1961)
  Die nationale Frage in der Österreichisch–Ungarischen Monarchie. 1900–1918. – A nemzeti kérdés az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az 1964. máj. 4–9-én tartott történelemtudományi konferencia előadásai. Szerk. (Bp., 1966)
  Magyarország története. Az abszolutizmus és a dualizmus kora. 1849–1918. (Bp., 1972
  2. kiad. 1975)
  Kende Zsigmond: A Galilei-kör megalakulása. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1974)
  Magyarország története. 1890– 1918. I–II. köt. Főszerk. (Bp., 1978
  2. jav. kiad. 1983)
  Hogyan éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Szerk. (Bp., 1980)
  A Dunánál. Történelmi figyelő. Az azonos című rádióműsorban elhangzott beszélgetések anyaga. Szerk. A rádiósorozat szerkesztői Kerekes István és Mihancsik Zsófia. (Bp., 1982)
  Jászi Oszkár: A Habsburg Birodalom felbomlása. Ford. Zinner Judit. Az előszót írta. (Bp., 1982)
  Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Sajtó alá rend. A bevezetést Pozsgay Imre írta. (Bp., 1984)
  Egy ezredév. Magyarország rövid története. Szerk. (Bp., 1986
  németül, angolul és franciául: 1988
  2. kiad. 1991)
  Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 10. Bp., 1992
  németül: Wien–Köln–Weimar, 1994)
  Kultur und Politik in Österreich und Ungarn. Tanulmányok. Szerk. (Begegnungen an der Donau. Wien–Köln–Weimar, 1994).
  
• Irodalom: A Századunk a történész szemével. Hanák Gábornak nyilatkozik H. P. és Ránki György. (Jel–Kép, 1981)
  A nemzetnek önismeretre és önbecsülésre van szüksége. Varga Lajos Márton beszélgetése H. P. történésszel. (Alföld, 1981)
  Töredék fiaimnak. Hanák Gábor beszélgetése H. P. történésszel. (Alföld, 1986)
  Kovács András: H. P.: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. (Janus, 1987)
  Nádor Tamás: Beszélgetés H. P. akadémikussal. Történelmi realitás, emberközpontú történetiség. (Magyar Napló, 1990. 32.)
  Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok H. P. 70. születésnapjára. Szerk. Somogyi Éva. Művei bibliográfiájával. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 8. Bp., 1991)
  Halálhír. (Magyar Hírlap, 1997. okt. 7.)
  Heller Ágnes: H. P. emlékezetére. (Múlt és Jövő, 1997)
  Litván György: H. P. ravatalánál. (Beszélő, 1997)
  Hajdú Tibor: H. P. hagyatéka. (Mozgó Világ, 1997)
  Szili Ferenc: H. P. (Somogy megye múltjából, 1997)
  Két szomszédvár. Budapest, Bécs. H. P. és Gerő András az Európai Utas asztalánál. – Szétszakadt nemzedék. Mihancsik Zsófia beszélgetése H. P.-rel. – A történész lelkiismerete. H. P.-rel beszélget Pesti János. – Deák István: H. P.-ről. (Budapesti Negyed, 1998)
  Glatz Ferenc: Amíg a szellem él. H. P. (História, 1998)
  Niederhauser Emil: H. P. (Magyar Tudomány, 1998)
  The Bibliography of Péter Hanák. (The Garden and the Workshop. Bp., 1998)
  Somogyi Éva: H. P. (Századok, 1998)
  Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004)
  Szilágyi Ágnes Judit: H. P. a Petőfi Kör történészvitáján. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007).
  
• Megjegyzés: Lexikonok: téves halálozási adat: okt. 6.!