Halász Géza (1), dabasi (1816. nov. 26. Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 1888. aug. 22. Bp.): orvos, politikus.

• Sz: Halász Farkas (1761–1832), Konkoly-Thege Eszter (1779–1840). F: Végh Karolina. Fia: Halász Olivér (1849–).
• Középiskolai tanulmányait a kunszentmiklósi református gimnáziumban végezte, majd a kecskeméti református főiskolán bölcseletet, a bécsi és a pesti tudományegyetemen orvosnak tanult. Pesten orvostudori okl. szerzett (1840). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).
• Életút: Tanulmányai befejezése után Pesten telepedett le (1841), mint Pest város tisztiorvosa (1841–1873), Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor lemondott hivataláról és nyugdíjba vonult (1873). A Függetlenségi Párt programjával országgyűlési képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Ráckevei kerülete, 1881–1884).
• Járványt okozó ragályos betegségek kóroktanával, megelőzésének szempontjaival, annak biztosítási és gazdasági vonatkozásaival, valamint a súlyos járványok orvostörténetével foglalkozott. Vezető szerepet játszott a 19. sz. közepén fellépő kolera- és himlőjárványok (különösen az 1872–1873. évi kolerajárvány) elleni küzdelem megszervezésében. Számos dolgozatot írt Buda–Pest közegészségügyéről, higiénés viszonyairól. Rendszeresen részt vett a magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiban, feldolgozta az addigi természetvizsgálói gyűlések történetét. A Magyar Általános Biztosító t. főorvosaként, mint a biztosítási orvostan első magyarországi képviselője módszertani és statisztikai mutatókat dolgozott ki az életbiztosítási kérdések eldöntésére. A Függetlenségi Párt egyik meghatározó politikusa volt, ő mondta el Kossuth Lajos apja, Kossuth László fölötti emlékbeszédet (síremléke leleplezésekor, Alsódabason, 1880. jún. 13-án). Híres parlamenti beszédet mondott még a magyar csendőrség felállítása alkalmából rendezett vitán (1882. ápr.-ban). Néhány írása Halász Gejza néven jelent meg.
• Emlékezet: Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László (1763–1839) feleségével és leányaival 1838-ban költözött Alsódabasra, s ott élt haláláig, síremlékének felállítása alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek Alsódabason (= Dabas), amelynek egyik szervezője Halász Géza volt. Halász Géza Budapesten hunyt el. Emlékét őrzi a Halász Géza-emlékérem, ill. róla nevezték el a dabasi Halász Géza Rendelőintézetet.
• Tudományos dolgozatai – többek között – az Orvosi Tárban (1839–1848), A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálataiban (1845–1878), a Gyógyászatban (1865–1873), az Akadémiai Értesítőben (1865-től) és az Államorvosban jelentek meg (1871–1873).
• Főbb művei: Helyettes elválasztás. (Orvosi Tár, 1839)
  A kopogtatásról és hallgatódzásról. Orvostudori értek. (Pest, 1841)
  Vázlatos előadás a pesti egyetemen orvosok kiképezésére rendeltetett kórodáról 1841–1842. iskolai évben. (Orvosi Tár, 1843)
  Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűlések történetei és hasznai. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1845)
  Az első magyar általános biztosító társaság életbiztosító osztályánál az orvosi eljárásra vonatkozó utasítás, ügymenet, bizonyítványok, a hely népességi s egészségi viszonyainak statistikai összeállítása. (Pest, 1860)
  Az életbiztosítás tudományos, különösen orvosi szempontból. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. márc. 21.
  megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864)
  Az életbiztosítás. (Gyógyászat, 1865)
  Emlékbeszéd Balassa János felett. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1869)
  A magyar orvosok és természetvizsgálók eddigi működésének főmozzanatai. (Gyógyászat, 1869)
  Tiszti főorvosi javaslat a himlő terjedése ellen. (Államorvos, 1871)
  Tiszti főorvosi hivatalos jelentések a Pesten észlelt sebészeti s közegészségi viszonyokról. A pesti himlőjárványról. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1872)
  A soroksári Duna-ág elzárása. Pest sz. kir. város óvóintézkedései a cholerajárvány ellen. (Államorvos, 1872)
  Ismételt figyelmeztetés a védhimlő-ojtásra és egyéb, a himlő ellen alkalmazott és továbbra is alkalmazandó eljárásra. (Gyógyászat, 1872)
  A cholera-járvány Pesten, 1872-ben. (Gyógyászat, 1873 és külön: Pest, 1873)
  Pólya József orvostudor életrajza. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1878)
  A Budapesten uralgott járványos betegségek történelme, különös tekintettel a cholerára. Egy térképpel, két rajzolati táblával, s több végül és a szövegben látható táblázattal. Halász Gejza néven. (Budapest és környéke leírása. Bp., 1879)
  H. G., a ráczkevei kerület képviselőjének az országgyűlésen 1882. máj. 20-án tartott beszéde a bosnyák politikáról. (Bp., 1882).
  
• Irodalom: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1888. aug. 22.)
  H. G. Arczképével. (Vasárnapi Ujság, 1888. 38.)
  Lax László: H. G., a biztosítási orvostan első magyarországi képviselője. (Orvosi Hetilap, 1963. 20.)
  Kerekes László: In memoriam H. G. (Orvostörténeti Közlemények, 1979)
  Kerekes László: H. G. emlékezetére. (Orvosi Hetilap, 1980. 10.)
  Horváth Imre: H. G., az életbiztosítási orvostan első magyar képviselője, epidemiológus. (Orvosi Hetilap, 1998. 52.)
  Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések. 1772–1849. I. köt. (Bp., 1998)
  Vértes László: dabasi Halász Géza-emlékérem. (Orvosi Hetilap, 2001. 50.).