Haar Alfréd (1885. okt. 11. Bp. – 1933. márc. 16. Szeged. Temetés: márc. 20. Rákoskeresztúr): matematikus.

• Zsidó családból származott. Sz: Haar Ignác földbirtokos, bornagykereskedő, Fuchs Emma. Nőtlen, gyermektelen.
• A bp.-i fasori gimnáziumban éretts. (1904), a bp.-i tudományegyetemen kémia szakon tanult (1904–1905), a göttingeni tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1907), a matematika és a matematikai asztronómia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1910). Az MTA tagja (l.: 1931. máj. 15.).
• Életút: A Zürichi Műszaki Egyetem helyettes tanára (1909–1912). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Matematika–Fizika Tanszékén a matematikai asztronómia ny. rk. (1912–1917), ny. r. tanára (1917–1920), az egyetem átszervezése után a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Matematika Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1921–1933); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1922–1923), dékánhelyettese (1923–1924). A Göttingeni (1914-től), a Hamburgi Egyetem vendégprofesszora (1929-től).
• Ortogonális függvénysorok, szinguláris integrálok, parciális differenciálegyenletek vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a többváltozós variációproblémák elméletének kutatása terén. Az ún. invariáns csoportmértékek létezésének bizonyításával (Haar-mérték és Haar-integrál) a modern matematikai kutatások egyik alapkövét rakta le. A Hamburgi Egyetemen vendégtanárként ismertette a variációszámításban elért eredményeit (1929-ben). Riesz Frigyessel a világhírű szegedi matematikai iskola alapító tagja.
• Emlékezet: Szegeden élt (Horváth Mihály utca 6.) és tevékenykedett, itt is hunyt el; a budapesti Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Riesz Frigyessel közös vörös mészkő emléktáblája Szegeden, a Dóm téren látható (Borsos Miklós alkotása, felavatták: 1970. szept. 26-án). Róla nevezték el a Szegedi Tudományegyetemen a Haar Alfréd-termet. Születésének 100. évfordulóján emlékülést rendeztek tiszteletére (Budapesten, 1985. aug. 11–17-én). Halála után Móra Ferenc írt róla megemlékezést (1933-ban); összegyűjtött műveit Szőkefalvi-Nagy Béla adta ki (1959-ben).
• A Mathematikai és Physikai Társaság választmányi tagja, a Stella csillagászati egyesület elnöki tanácsának tagja. A Deutsche Mathematiker Vereinigung és a palermói Circolo Matematico r. tagja.
• Főbb művei: Über orthogonale Funktionensysteme. Egy. doktori értek. is. (Göttingen, 1909)
  Egyszerűen rendezett halmazokról. Kőnig Dénessel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
  Zur Theorie der Spannungszustände in plastischen und sandartigen Medien. Kármán Tódorral. (Göttinger Nachrichten, 1909)
  Zur Theorie der orthogonalen Funktionensysteme. 1–2. (Mathematische Annalen, 1910–1911)
  Egy orthogonális függvényrendszerről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)
  A kettős integrálok variációjáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
  Die Minkowskische Geometrie und die Annäherung an stetige Funktionen. (Mathematische Annalen, 1918)
  A lineáris egyenlőtlenségekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
  Bolyai János geometriájának jelentősége az egyetemes tudományban. (Szeged, 1921)
  Über eine Verallgemeinerung des Du Bois–Reymond’schen Lemmas. (Acta Mathematica Szegediensis, 1922)
  Über die Konvergenz von Funktionenfolgen. (Acta Mathematica Szegediensis, 1923)
  Über asymptotische Entwicklungen von Funktionen. (Mathematische Annalen, 1926)
  Über reguläre Variationsprobleme. (Acta Mathematica Szegediensis, 1927)
  Sur l’unicité des solutions des équations aux dérivées partielles. (Paris, 1928)
  Über einige Eigenschaften der orthogonalen Funktionensysteme. (Mathematische Zeitschrift, 1929)
  Über unendliche kommutative Gruppen. (Mathematische Zeitschrift, 1932)
  A folytonos csoportok elméletéről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1932. ápr. 18.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1933)
  Számelmélet. (Bp., 1934)
  H. A. összegyűjtött munkái. Gesammelte Arbeiten. Részben német nyelven. Sajtó alá rend. Szőkefalvi- Nagy Béla. (Bp., 1959).
  
• Irodalom: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
  Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1933. márc. 17.)
  Rados Gusztáv: H. A. (Akadémiai Értesítő, 1933)
  H. A. (Acta Mathematica Szegediensis, 1933)
  Móra Ferenc: Frédi. (M. F.: Szegedi tulipános láda. Bp., 1964)
  Szőkefalvi-Nagy Béla: H. A. (Magyar Tudomány, 1985)
  Vértesi Péter: Matematikánk egyik legnagyobb alakja: H. A. (Természet Világa, 1985)
  Szénássy Barna: H. A. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1985)
  Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
  Alfred Haar Memorial Conference. Szerk. Szabados József, Tandori Károly. (Amsterdam–Oxford–New York–Bp., 1987)
  Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. (Szeged, 1992)
  Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. (6. kiad. Bp., 1993)
  Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
  125 éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
  Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
  125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda. (Kolozsvár, 1998)
  Csákány Béla: Móra matematikusai. (Szegedi Műhely, 2000)
  Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004)
  Tóth Tamás: A budapesti Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2007)
  Varga Antal: 75 éve halt meg H. A. (Polygon, 2008).