Barta István (4) (1910. dec. 28. Szentes – 1966. ápr. 20. Bp.): történész.

• Sz: Sipos Anna. Kisparaszti szülőktől származott. Testvére: Barta János, id. (1901–1988) irodalomtörténész.
• Szentesen éretts. (1930), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1930–1932), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), a történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1964).
• Életút: A bp.-i Egyetemi Könyvtár gyakornoka (1936–1941), a bp.-i Teleki Pál Tudományos Intézet beosztott intézeti tanára (1941–1947), a Kelet-Európai Tudományos Intézet tud. munkatársa (1947–1949), az MTA Történettudományi Intézet tud. munkatársa (1949–1960), tud. főmunkatársa (1960–1966).
• Tudományos pályafutásának kezdetén kora újkori magyar történelemmel, elsősorban egyháztörténettel fogl., majd érdeklődése a 19. sz. felé fordult. 1940 nyarán gr. Teleki Pál miniszterelnök megbízásából elkészítette a Die Judenfrage in Ungarn című összeállítást a Miniszterelnökség Külföldi Tájékoztató Osztálya számára (nem került terjesztésre, ill. megjelentetését a német hatóságok nem engedélyezték). 1945 után a centenáriumi ünnepségek hatására a magyar reformkori ellenzéki mozgalom ideológiai és szervezeti kialakulását, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc történetét, ill. az egész magyar polgári átalakulás kérdését kezdte el vizsgálni. Jelentős forráskiadói munkássága, 1947-től közel húsz éven át sajtó alá rendezte Kossuth Lajos munkáit, valamint az Országgyűlési Tudósítások köteteit. Álneve: Barcsai Géza.
• Az Értekezések a történeti tudományok köréből című sorozat szerkesztője (1957–1966).
• Főbb művei: Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén. Egy. doktori értek. (Bp., 1935)
  Ungarn und die Wiener Universität des Jesuitenzeitalters. (Bp., 1937)
  Az aradi vár foglyainak emlékkönyve 1850-ből. (Nagykanizsa, 1940)
  Pécs gazdasági élete a XVIII. században. (Pécs, 1941)
  A magyar tudományos élet harca a német szellemi imperializmus ellen. Barcsai Géza néven. (Bp., 1946)
  Kossuth és Csányi. (Századok, 1952)
  Kossuth alföldi toborzókörútja 1848 őszén. (A történettudomány aktuális kérdései. 16. Bp., 1952)
  Csányi László a szabadságharc kormánybiztosa. Kand. értek. (Bp., 1954)
  A kormány parasztpolitikája. (Századok, 1955–1956)
  Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956)
  Balásházy János pályafordulása. (Történelmi Szemle, 1958)
  Széchenyi és a magyar polgári reformmozgalom kibontakozása. (Történelmi Szemle, 1960)
  Adatok a gácsi posztógyár reformkori történetéhez. (Történelmi Szemle, 1961)
  Az 1831. évi pesti koleramozgalom. (Tanulmányok Budapest múltjából. XIV. Bp., 1961)
  Kölcsey-problémák. (Századok, 1962)
  Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány. (Századok, 1963)
  Paraszti vándormozgalom a Felvidéken 1834/35-ben. (Agrártörténeti Szemle, 1963)
  Kossuth ismeretlen politikai munkája 1833 elejéről. (Századok, 1965)
  A magyar nép története. 1711–1849. (Bp., 1965)
  A fiatal Kossuth. Doktori értek. is. (Bp., 1966)
  szerk.: Die Judenfrage in Ungarn. Összeáll. (Bp., 1940)
  Kossuth Lajos összes munkái. I–VI. és XI–XV. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1948–1966)
  Kossuth Lajos: Fel mindnyájan a hon védelmére! Vál. cikkek, beszédek, egyéb iratok. 1848–1849. Összeáll. Spira Györggyel. (Bp., 1951)
  Kossuth alföldi toborzó körútja 1848 őszén. (Bp., 1952)
  Hadtörténeti olvasókönyv. Többekkel. (Bp., 1955)
  Széchenyi István válogatott írásai. Szerk., a magyarázatokkal ellátta, a bevezető tanulmányt írta (Bp., 1959).
  
• Irodalom: B. I., a történettudományok doktora. (Hadtörténeti Közlemények, 1966)
  Szabad György: B. I. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
  Tilkovszky Lóránt: B. I. (Századok, 1966).