Barna Ferdinánd, nyermeghi (1825. máj. 23. Nagykároly, Szatmár vm. – 1895. júl. 21. Bp.): nyelvész, könyvtáros, műfordító.
- Köznemesi családból származott, nemességüket Bethlen Gábortól kapták 1618-ban. Sz: Barna Pál, Jurai Borbála. Testvére: Barna
Ignác (1822–1894) költő, műfordító, fogorvos. Unokatestvére Barna János (1880–1934) irodalomtörténész, színháztörténész,
műfordító.
- Középiskoláit a debreceni r. k. gimnáziumban végezte, Pesten (1842–1843) és Pécsett jogot (1843–1844), Keszthelyen, a
Georgiconban gazdasági ismereteket tanult (1844–1845), ügyvédi vizsgát tett (1846).
Az MTA tagja (l.: 1868. márc. 18.).
- Életút: Pesten helyettes királyi jegyző (1845–1848), a forradalom és szabadságharc idején nemzetőr (1848–1849), a bukás után
Nagykárolyban, majd Szatmáron ügyvéd (1849–1859).
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárának (= OSZK) segédőre (1860–1875), őre (1875–1889); közben államköltségen
Münchenben a könyvtárrendezést tanulmányozta.
- Nyelvészként elsősorban finnugor nyelvekkel, a magyarság ősműveltségével és pogány hitvilágával, ill. a magyar és a finn irodalom
összehasonlító vizsgálatával fogl. Az 1880-as években bekapcsolódott a híres “ugor–török háborúba”, írásaival bírálta Vámbéry
Ármin munkáit. Könyvtárosként nevéhez fűződik az OSZK anyagának a müncheni szakrendszer (= a müncheni udvari és állami
könyvtár rendezési elve) szerinti rendezése.
Elsőként fordította le magyar nyelvre a teljes Kalevalát (a fordítást a kortársak bírálták nyelvének nehézkessége és bizonyos
pontatlanságai miatt).
- A helsingforsi Finn Irodalmi Társaság t. tagja.
- Főbb művei: Tanulmányok a magyar régi egyszerű és az újabb összetett szenvedő igealak körül. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott:
1869. jan. 25.
Nyelvtudományi Közlemények, 1869)
A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre. (Pest, 1873)
A
határozott és a határozatlan mondatról. (Bp., 1874)
Az ik-es igékről. (Bp., 1875)
Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. (Bp.,
1875)
A hangsúlyról a magyar nyelvben. (Bp., 1875)
A mutatónévmás hibás használata. (Bp., 1876)
A mordvaiak történeti
viszontagságai. (Bp., 1877)
Egy szavazat a nyelvújítás ügyében. (Bp., 1877)
Kapcsolat a magyar és a szuomi irodalom között.
(Bp., 1878)
Néhány ősműveltségű tárgy neve a magyarban. (Bp., 1878)
A mordvaiak pogány istenei és ünnepi szertartásai. (Bp.,
1879)
Ős vallásunk főistenei. (Bp., 1881)
Ős vallásunk kisebb isteni lényei és áldozati szertartásai. (Bp., 1881)
Vámbéry Ármin
“A magyarok eredete” c. műve néhány főbb állításának bírálata. (Bp., 1883)
A votják nép múltja és jelene. (Bp., 1885)
A mordva
nép házasságai szokásai. (Bp., 1887)
ford.: Kalevala, a finnek nemzeti eposza. (Pest, 1871).
- Irodalom: Bereczky László: B. F. (Könyvtáros, 1957)
Domokos Péter: B. F.-ról, a “komplex” uralisztika egyik korai művelőjéről. (Néprajz
és Nyelvtudomány, 1980/81)
Domokos Péter: Kiegészítések és helyesbítések. Néhány pótlólagos adat “B. F.-ról…” című írásomhoz.
(Néprajz és Nyelvtudomány, 1987/88)
Csepregi Márta: “Válogatok vers javábul, gyönyörű dalokat gyűjtök.” A Kalevala magyar
fordításairól. (Holmi, 1993)
Hajdú Péter: Budenz és a Kalevala. (Magyar Nyelv, 1994).