Baranyai Lipót (1894. aug. 7. Béllye, Baranya vm. – 1970. jan 20. Frankfurt am Main): gazdaságpolitikus.

• A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1919), egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett (1920). Az MTA tagja (ig.: 1940. ápr. 11.–1945. ápr. 26., lemondott, majd újraválasztották: 1945. máj. 30.–1946. júl. 24.; t.: 1943. máj. 14.–1949, tagsága külföldre távozása miatt megszűnt; t. tagsága visszaállítva: 1989).
• Életút: Az I. vh.-ban a fronton szolgált (1914–1917), a bp.-i központi járásbíróság gyakornoka (1917–1920), majd tanulmányai befejezése után az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője (1920–1921). A Pénzintézeti Központ (1921–1928), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyésze (1928–1931), az MNB jogtanácsosa (1931–1935), igazgatói rangban a devizagazdálkodást irányító bankosztály vezetője (1935–1936), az MNB vezérigazgatója (1936–1938), elnöke (1938–1943), tisztségéről lemondott és nyugalomba vonult (1943). A Felsőház tagja, a Pénzügyi Bizottság elnöke (1939–1943).Magyarország német megszállásakor a Gestapo letartóztatta (1944. márc. 19.), az oberlanzdorfi táborba hurcolták, majd a bp.-i Gyorskocsi utcai börtönben (= a Német Biztonsági Rendőrség börtöne) raboskodott (1944. márc.–okt.). Később a németek átadták a magyar hatóságoknak, akik szabadon engedték (1944. okt. 15.). A vh. végéig álnéven bujkált. A II. vh. után külföldre távozott, Angliában telepedett le (1948), a londoni Angol Bank könyvtárának könyvtárosa (1948–1951). Az USA-ba költözését követően a Világbank utazó képviselője (1951–1959), majd visszatért Európába, az NSZK-ban élt; a frankfurti Német Szövetségi Bank (= Deutsche Bundesbank) tanácsadója (1959–1970).
• A II. vh. után a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) és az Amerikai–Magyar Társaság elnöke (1945–1947). Az emigrációs közéletben csak londoni évei alatt vett részt. Az Angliai Magyar Demokratikus Emigráció Segítő Bizottsága és Tanácsadó Szervezete egyik alapító tagja (1948–1951), a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja. A Magyar Európa Tanács alelnöke (1949–1951).
• A II. vh. idején az angolbarát liberális körök vezéralakja; Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából Svájcban tárgyalt a szövetségesek képviselőivel (1943).
• Emlékezet: Portréját a Magyar Nemzeti Bank Popovics-termében őrzik (Kandó László olajfestménye, 1944).
• A Magyar Gazdaságkutató Intézet, a Parthenon Egyesület és az Országos Hitelügyi Tanács elnöke (1944-ig).
• A Londoni Magyar Szemle (1949–1950) és az Angliai Új Magyarság c. lapok munkatársa (1949–1957).
• Főbb művei: A háborús gazdálkodás Európában. (Gazdasági Jog, 1940)
  A klasszikus kultúra és a mai ember. (Bp., 1941)
  "Homo historicus" és homo oeconomicus. (Budapesti Szemle, 1942)
  Magyar ár- és jegybankpolitika. (Gazdasági Jog, 1942).