Barabás Samu (Sámuel), papolcsi (1855. nov. 14. Papolc, Háromszék – 1940. nov. 18. Papolc) történész, levéltáros.

• A sepsiszentgyörgyi (1866–1870) és a székelyudvarhelyi ref. kollégiumban tanult (1870–1876), Székelyudvarhelyen éretts. (1876), a bp.-i tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári okl. (1883), bölcsészdoktori okl. szerzett (1885); közben ösztöndíjjal a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban tanult (1881–1883). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.).
• Életút: A bp.-i Egyetemi Könyvtár segédtisztje (1883–1885), a Magyar Országos Levéltár tisztviselője (1885–1897), orsz. allevéltárnoka (1897–1909), levéltárnoka (1909–1915). Nyugdíjazása után szülőfalujában élt (1915-től).
• Középkori és kora újkori magyar történelemmel, elsősorban az Erdélyi Fejedelemség és a székelyek történetével fogl. Kiemelkedő forráskiadói tevékenysége, a modern, kritikai forráskiadás úttörője. Kiadta – többek között – I. Rákóczi György leveleit, a Teleki-, a Zichy- és a Frangepán-család okmánytárat, ill. a Székely Oklevéltár szerkesztője.
• Emlékezet: Adományokkal segítette a Székely Nemzeti Múzeumot, s végrendeletében teljes oklevélgyűjteményét és irathagyatékát is a múzeumra hagyta (a gyűjtemény 1943-ban került a múzeumba; 1962-től a Román Állami Levéltár Kovászna Megyei Fiókja őrzi). Történetírói munkásságának 50. évfordulóján a Székely Nemzeti Múzeum felolvasást tartott tiszteletére. (1935. nov. 17.). Születésének 140. évfordulóján az Erdélyi Múzeum Egyesület és az MTA emléktáblát avatott a papolci ref. templomban (1995. nov. 14.). A sepsiszentgyörgyi Délkeleti Intézet és az MTA Történettudományi Intézete közös kutatási program keretében emlékezett meg születésének 150. és halálának 65. évfordulójáról (2005).
• A Magyar Történelmi Társulat jegyzője (1899–1913), főtitkára (1913–1914). A Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának tagja (1921-től).
• Főbb művei: Fráter Martinuzzi György élete. Egy. doktori értek. (Pozsony, 1885)
  Babenbergi harcos Frigyes. 1230–1246. (Bp., 1885)
  I. Rákóczi György és a porta. Levelek és okiratok. Szerk. Beke Antallal. (Bp., 1888)
  A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. 1206–1626. 1–2. Szerk. (Bp., 1895)
  A Blagay-család oklevéltára. Szerk. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1897)
  Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. 1535–1602. 1–2. Sajtó alá rend. (Bp., 1898–1899)
  A zichi és vasonkeői gróf Zichy család okmánytára. VII. Az I–VI. kötetek időrendi mutatója. Összeáll. (Bp., 1903)
  Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. Szerk. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1907)
  Bertalan modrusi comes. (Turul, 1909)
  A Frangepán-család oklevéltára. 1133–1527. 1–2. Szerk. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1910–1913)
  Erdélyi káptalani tizedlajstromok. Huszti András levele. (Történelmi Tár, 1911)
  Két hamis Frangepán oklevél. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1914. ápr. 20.
  Századok, 1914)
  Székely oklevéltár. VIII. 1219–1776. Szerk. (Bp., 1934).
  
• Irodalom: B. S. ünneplése. (Erdélyi Múzeum, 1935)
  Lukinich Imre: B. S. (Századok, 1941)
  Lakos János: Erdélyi emlékezés néhai B. S. országos levéltárnokra, az MTA tagjára. (Levéltári Szemle, 1995)
  Jakó Klára: Megemlékezés B. S.-ról. (Erdélyi Múzeum, 1996)
  Boér Hunor: B. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
  
• Megjegyzés: Szinnyei: téves születési hely: Tapolcz!; Gulyás: téves születési hely: Papolcs!