Balogh Kálmán (1) (1835. szept. 29. Szolnok, Külső-Szolnok vm. – 1888. júl. 15. Bp.): orvos, patológus.

• Fia: Balogh Kálmán Oszkár (1867–1915) orvos, belgyógyász, a Pasteur Kórház főorvosa.
• A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1859), a kórélettan tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1863). Az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.; r.: 1877. máj. 24.).
• Életút: A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem Élettani Tanszék tanársegéde (1860–1863) és magántanára (1863), az elméleti orvostan ny. r. tanára (1867–1871), a gyógyszertan ny. r. tanára és a Gyógyszertani Intézet ig.-ja (1871–1888), egyúttal az általános kórtan helyettes tanára (1871–1883); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1880–1888). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Intézet ny. r. tanára is (1863–1867).
• A kórszövettan művelésének és oktatásának magyarországi úttörőjeként hazánkban elsőként végzett bakteriológiai vizsgálatokat. Nemzetközileg is különösen értékesek a juhok Jacobson-szervével, valamint az agykéreg mozgatóközpontjának mesterséges ingerlésével kapcsolatos idegélettani kutatásai. Magyarországon elsőként ismertette Louis Pasteur tanításait és a külföldi sejtkórtani kutatások első eredményeit. Markusovszky Lajos munkatársaként közreműködött az Orvosi Hetilap szerkesztésében, jelentős munkásságát fejtett ki a magyarországi orvosképzés fejlesztésében, az orvosi szaknyelv magyarításában.
• Emlékezet: Szolnoki szülőházát 1935-ben emléktáblával jelölték meg.
• A Magyar Természettudományi Társulat első titkára (1863–1872), alelnöke (1872–1888).
• Elismerés: Az MTA Nagyjutalma (1862).
• Főbb művei: Az ember élettana. I–II. Egy. tankönyv. (Pest, 1862–1864)
  Általános kór- és kórjelzéstan. Egy. tankönyv. (Pest, 1865)
  Néhány szó az izomidegek végződéséről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1865. febr. 27.
  megjelent: A Mathematikai és Természettudományi Osztály Közlönye, 1865
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1865)
  Gyógyszertan. (Pest, 1866)
  Magyar gyógyszerkönyv. Többekkel. (Pest, 1871)
  Az agy féltekéinek és a kis agynak működésérôl. (Bp., 1876)
  Az agy befolyásáról a szívmozgásokra. (Bp., 1876)
  Lázas bántalmak egyik okbeli tényezőjéről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1878. jún. 24.
  megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 8. köt. 15. Bp., 1878
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1878)
  A Magyar gyógyszerkönyv kommentárja. (Bp., 1879)
  A vér szétosztásairól az emberi testben. (Bp., 1880)
  Orvosi műszótár. Többekkel. (Bp., 1883).
  
• Irodalom: Laufenauer Károly: B. K. emlékezete. (Nemzet, 1888. 198.)
  Korányi Frigyes: Emlékbeszéd B. K. tanár felett. (M. Kir. Orvosegyesület Évkönyve, 1889/91)
  Hőgyes Endre: Emkékbeszéd B. K. r. tagról. (Bp., 1890)
  Láday Győző: Emlékezés két hírneves budapesti egyetemi tanárról. (Marosvásárhely, 1909)
  Hahn Géza: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban. (Orvostörténeti Közlemények, 1955)
  Issekutz Béla: B. K. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
  Karasszon Dénes: B. K. működésének jelentősége az experimentális neurológia történetében. (Orvosi Hetilap, 1988).