Baló József (2), nagybaczoni (1895. nov. 10. Bp. – 1979. okt. 10. Bp.): orvos, patológus.
- Sz: Baló József (1860–1916) pedagógus, szemerjai Demeter Irén. F: Banga Ilona (1906–1998) biokémikus. Fia: Baló-Banga Mátyás
(1947–) orvos, bőrgyógyász, allergológus.
- A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1919), a kórbonctani diagnosztika tárgyköréből magántanári képesítést szerzett
(1926).
Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; ig.: 1948. nov. 17.–1949. okt. 31.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; ismét l.: 1956. máj. 30.; r.: 1973.
máj. 11.).
- Életút: Az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1915–1918), mint egészségügyi zászlós szerelt le (1918). A bp.-i tudományegyetem,
ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézet gyakornoka, egy. tanársegéde (1917–1924), egy. adjunktusa
(1924–1926) és magántanára (1926–1928); a bp.-i Szent István Kórház Patológiai Osztályának főorvosa (1926–1928).
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyemen a kórbonctan ny. rk. (1928–1929), ny. r. tanára
(1929–1945) és a Kórbonctani és Kórszövettani Intézet ig.-ja (1928–1945); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1932–1933
és 1941–1942), az egyetem rektora (1939–1940), rektorhelyettese (1940–1941).
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Törvényszéki Orvostani Tanszék ny. r. tanára (1945–1946), Kórbonctani,
Kórszövettani és Kísérleti Rákkutató Intézet ny. r. tanára (1946–1952), egy. tanára (1952–1967) és a tanszék vezetője (1945–
1967). A szegedi egyetemi Klebelsberg Könyvtár (1928–1945), majd a BOTE Könyvtár ig.-ja (1945–1967).
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és a Boston Egyetem Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója (1923–1924), az Idaho
Egyetem (1931) és a kanadai McGill Egyetem vendégprofesszora (1970).
- Tudományos pályafutásának kezdetén neuroanatómiai kutatásokkal, elsősorban az agy és a gerincvelő fehérállományának
megbetegedéseivel, patológiai elváltozásaival fogl. Először írta le az agy korábban nem ismert betegségét az agy koncentrikus
szklerózisát, az ún. leukoencephalitis periaxialis concentricát (Baló-féle betegség, 1927). Később a vastagbél-polyposisra
vonatkozóan kiterjedt összehasonlító vizsgálatokat végzett (Korpássy Bélával, 1930-as évek), majd az idegrendszer
demyelinisatiójának kóros folyamataival fogl. (1940-es évek), egyúttal vizsgálta a hasnyálmirigy kóros állapotainak szervezetre
gyakorolt hatásait és a zsíranyagcsere zavarait.
A II. vh. után érdeklődése az érbetegségek felé fordult, különösen jelentősek az arterioszklerózisra vonatkozó megállapításai.
Feleségével, Banga Ilonával felfedezték a pancreas elastase enzimet és tisztázták szerepét az érelmeszesedésben (1950-es évek).
A mo.-i daganatkutatás egyik elindítójaként alapvetőek a tüdőrákra vonatkozó patológiai megállapításai, elsőként ismerte fel
több vegyület (pl. a hidrazinszármazékok) daganatkeltő hatását. Mo. delegátusa volt a madridi nemzetközi rákkongresszuson
(1933) és az amerikai mikrobiológiai és rákkongresszuson (1939).
- Emlékezet: A Magyar Patológusok Társasága emlékére 1982-ben Baló József-emlékérmet alapított.
Mellszobrát a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében állították fel (süttői mészkő, Paulikovics Iván
alkotása, 2005. nov. 9.), bronz domborművét Rátonyi János Dávid készítette el (2007).
- Elismerés: Kossuth-díj (a rugalmas rostokat emésztő új enzim felfedezéséért, Banga Ilonával, 1955).
- Főbb művei: A járványos encephalitis alatt fellépő májmegbetegedésekről. (Magyar Orvosi Archivum, 1925)
A cukorbetegség kórtana és
kórszövettana. (A cukorbetegség és az insulin. Bp., 1927)
A láthatatlan kórokozók. Filtrálható vírusok. (Bp., 1931)
Összehasonlító vizsgálatok emberek, sertések és szarvasmarhák adenomatosus bélbolyhairól. Korpássy Bélával. (Szeged, 1935)
Die unsichtbaren Krankheitserrager, Filtrierbare Vira. (Berlin, 1935)
Warzen, Papillome und Krebs. Korpássy Bélával. (Bp.–Leipzig,
1936)
Az érelmeszesedés megelőzése. (Szeged, 1939)
Die Erkrankungen der weissen Substanz des Gehirns und des
Rückenmarckes. (Leipzig, 1940)
Az artherosclerosis. (Debrecen, 1940)
A gyomorfekély kóroktana. Akadémiai székfoglaló is.
(Elhangzott: 1941. febr. 17.
Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1941)
Sclerosis tuberosa és csontelváltozások.
(Orvostudományi Közlemények, 1943)
Kórbonctan. I–II. Egy. tankönyv. (Bp., 1948–1952)
Az érelmeszesedés. Akadémiai
székfoglaló. (Elhangzott: 1949. máj. 2.)
New Results of Vascular Pathology. (Acta Morphologica, 1951)
Lungenkarzinom und
Lungenadenom. (Bp., 1957
2. kiad. 1959)
Elastase és artherosclerosis. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1958. ápr. 29.
MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Filtrálható vírus szerepe a daganatok előidézésében. (Orvosi
Hetilap, 1959)
Tüdőrák és tüdőadenoma. (Bp., 1960)
A részletes kórbonctan tankönyve. (Bp., 1961
2. bőv. kiad. Bp., 1963)
Az
általános kórbonctan tankönyve. (Bp., 1962)
Connective Tissue Changes in Artherosclerosis. (International Review of Connective
Tissue Research, 1963)
Pemphigus és idegrendszer. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1973. nov. 23.).
- Irodalom: Verzeichnis der Veröffenlichungen von Prof. József Bakó. (Acta Morphologica, 1968)
Lapis Károly: B. J. (Orvosi Hetilap, 1979)
Lapis Károly: B. J. (Magyar Tudomány, 1980)
Zallár Andor: B. J., az első szegedi egyetemi könyvtáros. (Csongrád Megyei Könyvtáros,
1980)
B. J. (Gyógyító tudósok. Bp., 1982)
Kendrey Gábor–Szende Béla: B. J. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1996)
Kendrey Gábor: B. J.
patológus professzor és iskolája. (Nagy magyar orvosok és orvosiskolák. Bp., 2004).
- Megjegyzés: Megjegyzés: valószínűleg az egyetlen akadémikus, aki négy székfoglalót tartott!