Gáti István (1922. szept. 5. Bonyhád, Tolna vm. – 2007. okt. 3. Bp. Temetés: okt. 24. Pécs): orvos, szülész-nőgyógyász, neonatológus.

• Sz: Glázer János lakatos, Horváth Erzsébet. F: 1950-től Bókay Mária. Leánya: Gáti Ágnes (1950–); fia: Gáti István (1953–).
• Bonyhádon éretts. (1940), a Pécsi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1948), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1952), az orvostudományok kandidátusa (1966), doktora (1975). Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.; r.: 1993. máj. 10.).
• Életút: A Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1948–1952), egy. tanársegéde (1952–1956), egy. adjunktusa (1956–1962), egy. docense (1963–1973), egy. tanára (1973. júl. 1.–1976. jún. 30.). Az Orvostovábbképző Egyetem, ill. a HIETE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója és az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet főigazgatója (1976. júl. 1.–1993. jún. 30.), főigazgató-helyettese (1993–1995). A Kaáli Intézet orvos-igazgatója (1995–2007). A Zürichi Egyetem Endokrinológiai Laboratóriumának vendégkutatója (1970).
• Tudományos pályafutását hematológiai tárgyú vizsgálatokkal kezdte normális és toxémiás terhességek kapcsán, de foglalkozott a gonadotrophormonok papírelektroforetikus és -kromatográfiás izolálásával is, majd a szülés utáni, a szervezetet ért nagyfokú megterhelést és az ún. Sheehan-szindrómát kutatta. A magyarországi szülészeti gyakorlatban elsőként bizonyította az ún. humán placentáris laktogén (HPL) terhespatológiai diagnosztikus értékét. Kidolgozta a choriális tumorok korszerű diagnosztikájának alapelveit és megszervezte ezen betegek terápiás ellátását. Alapvetően új eredményeket ért el a lepényi működés vizsgálata, a magzati működés méhen belüli kórállapotának kutatása, ill. a korai és késői neonatológiai szövődmények tanulmányozása terén.
• Emlékezet: Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Pannónia utca 85) és Pécsett élt és tevékenykedett, Pécsett hunyt el, a Pécsi Köztemetőben nyugszik.
• Az MTA Tudományetikai Bizottságának tagja (1995-tól) és elnöke (1998-tól). Az MTA Endokrinológiai Kutatásokkal Foglalkozó Bizottsága tagja (1973-tól), Reproduktív Rendszer Betegségeivel Foglalkozó Szakbizottsága tagja. Az MTA–TMB, ill. a Doktori Tanács II. sz. Klinikai Orvostudományi Szakbizottsága tagja. A Magyar Nőorvosok Társasága vezetőségi tagja (1967-től) és elnöke (1988–1993). A Royal College of Obstetrics and Gynecology tagja.
• Elismerés: A prágai Károly Egyetem díszdoktora. Munka Érdemrend (arany, 1981), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002). MOTESZ Díj (1990), Semmelweis-emlékérem (1990), Markusovszky-díj (1992), Hőgyes Endre-emlékérem (1992), Dobszay László-emlékérem (1993), Pro Sanitate Emlékérem (1994), Széchenyi-díj (a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért, 1997), Semmelweis–Tauffer-emlékdíj (2003).
• A Recent Progress in Perinatal Medicine szerkesztője (1979-től). A Magyar Nőorvosok Lapja és a Nőgyógyászati Onkológia főszerkesztője.
• Főbb művei: Biológiai vizsgálatok köldökzsinórvérrel. Páli Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1951. 27.)
  Hasműtéteink eredményeinek alakulása az újabb kórélettani ismereteink felhasználásával. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1953. 13.)
  Új megfigyelések a terhesség endokrinológiájában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1955. 14.)
  A terhes emberi hypophysisből származó aktív anyag kémiai és biológiai vizsgálata. Nagy Dezsővel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
  A New Therapy for Organised Gynaecological Inflammations. (Gynaecologia, 1957)
  A gonadotropinok strukturális problémái. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1959)
  A choriongonadotropin – HCG – transzportja a vérben. Keller Gáborral, Nagy Dezsővel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1961
  angolul: Transport of Chorionic Gonadotrophin – HCG – in Blood. Acta Endocrinologica, 1961)
  A terhes vizelet papírchromatographiás vizsgálata. Keller Gáborral, Nagy Dezsővel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1961)
  17-ketosteroid frakciók alakulása postpartialis hypopituitarismusban. Többekkel. – HCG-terhelés hatása az oestrogen secretióra hypopituitarismus eseteiben. Többekkel. – Statisztikai adatok a Sheehan-syndroma kérdéseihez. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1963)
  A gyermekágyi emlőgyulladás konzervatív kezelése és megelőzése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1964. 28.)
  Szülés utáni hypophysis elégtelenség. Sheehan-syndroma. Kand. értek. (Pécs, 1964)
  Anyai halálozás alakulása a pécsi női klinika 40 éves anyagában, különös tekintettel a gyermekágyi lázra. (Orvosi Hetilap, 1965. 33.)
  A terhességi toxicosisok korszerű diagnosztikája és terápiája. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1968)
  A plazma szabadaminosav-tartalma újszülött csecsemőben. Többekel. (Gyermekgyógyászat, 1969)
  A HPL-lel kapcsolatos klinikai vizsgálatok jelentősége. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1970)
  A HPL-meghatározás radioimmun- és haemagglutinatio-gátláson alapuló módszereinek összehasonlító vizsgálata. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1973)
  A human placentaris lactogen klinikai jelentősége normál és kóros terhességben. Doktori értek. (Pécs, 1974)
  Az anyai szérum HCS – humán chorion somatomammotropin – tartalmának összehasonlító vizsgálata radioimmun és immundiffúziós módszerrel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976. 14.)
  A humán prolactin – HPRL – szérumszintje normál terhességben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 35.)
  Thrombocyta-élettartam vizsgálata nem radioaktív módszerrel normális és kóros terhességben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979)
  Diabetessel szövődött terhesség gondozásának belgyógyászati vonatkozásai. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 17.)
  A lepényi keringés radioizotópos mérésének klinikai jelentősége. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 52.)
  A cukorbetegséggel szövődött terhesség gondozásának szülészeti szempontjai. Többekkel. (Népegészségügy, 1980)
  A koraszülöttség és a perinatális morbiditás és mortalitás. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 17.)
  Adatok a méhnyak-elégtelenség kóroktanához és kezeléséhez. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 20.)
  A „non-stress” kardiotokográfia szerepe a magzat állapotának megítélésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 30.)
  Prostacyclin Production. (Trophoblast Prostacyclin in Pregnancy. New York, 1983)
  Thrombocyták prostaglandin szintézisének vizsgálata normális és kóros terhességben. Többekkel. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. 17. Thromboemboliák és haemorrhagiás diathesisek. Bp., 1983)
  Az intrauterin retardáció gyakorisága és a perinatális halálozás. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 18.)
  Hydrocephalusos magzat intrauterin monitorizált koponyaűri nyomásána néhány jellegzetessége. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 44.)
  Techniques for the Diagnosis and Treatment of Trophoblastic Diseases. (Principles and Practice of Obstetrics and Perinatology. New York, 1984)
  Lipidtárolási myopathia. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 37.)
  Ikerterhességek az egyik magzat elhalásával. Diagnosztikus és terápiás teendők. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 15.)
  Kissúlyú magzatokat szült nők életmódvizsgálatának programja. Többekkel. (Népegészségügy, 1986)
  A nő orvosi szemmel. (Kérdőjel. Bp., 1986)
  A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései. Szerk. László Jánossal. (Bp., 1987)
  Többes ikerterhességek korszerű gondozásának és kezelésének alapelvei, az első, sikeresen kezelt hazai ötösikrek kapcsán. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 3.)
  A magzati és a lepényi keringés ultrahangos vizsgálatának klinikai jelentősége. Doszpod Józseffel, Illyés Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1987. 12.)
  Spermaantitestek okozta meddőség. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1987)
  Az intrauterin diagnosztika fejlődése és klinikai értékelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. febr. 25.)
  A trophoblast-betegségek korszerű diagnosztikája és kezelése. (Orvosi Hetilap, 1988. 38.)
  Az intrauterin diagnosztika fejlődése és kritikai értékelése. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1988)
  A Doppler-flowmetria bevezetését követő szemléletváltozás a dysmaturus magzatok szülésvezetésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 43.)
  Veszélyeztető szociális tényezők hatása a kissúlyú magzatok születését befolyásoló biomedicinális faktorokra. Többekkel. (Népegészségügy, 1989)
  Az anyatej enzimaktivitásának vizsgálata epilepsziás nőknél. Többekkel. – A cukorbeteg anyák újszülötteinek morbiditása 18 év alatt. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1990)
  Megjegyzések a népesedéspolitikai elemzésekhez – a szülés szemszögéből. Egyed Jenővel, Konczwald Lászlóval. (Magyar Tudomány, 1990)
  A fenyegető koraszülés korai felismerésének és kezelésének korszerű módszere. Török Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1990. 14.)
  A méhen kívüli terhesség korszerű diagnosztikája. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1991)
  Fél évszázad magyar abortusz statiszikája. – A habituális vetélők immunterápiájának új módszere. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1992)
  Epilepszia és terhesség. Cseh Imrével, Halász Péterrel. (Orvosképzés, 1993)
  A központi idegrendszer szerepe a női ciklus szabályozásában. Egyed Jenővel, Szekeres Lajossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1993)
  A szülészet fejlődése, különös tekintettel az anyai és magzati mortalitásra. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1994. ápr. 11.)
  Az anyai és a perinatális halálozás alakulása 1986–1996 között. Egyed Jenővel, Konczwald Lászlóval. (A szülészet és nőgyógyászat aktuális kérdései. Szerk. is. Bp., 1999)
  Különleges fagyasztási eljárások. A vitrifikáció. Többekkel. (Magyar Andrológia, 2002)
  Negyedszázados tapasztalat a hazai terhességi trofoblaszt-betegségek ellátásában. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2006).
  
• Irodalom: Bősze Péter–Eckhardt Sándor–Egyed Jenő: G. I. akadémikus 75 éves. (Nőgyógyászati Onkológia, 1997)
  Méhlepényi hormonok. Beszélgetés G. I. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 2000. 1.)
  G. I. emlékére. (Magyar Orvos, 2007)
  G. I. professzor. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2008).