Entz Géza (2), ifj.; 1915-től mezőkomáromi (1875. máj. 30. Kolozsvár – 1943. febr. 21. Bp.): biológus, zoológus.

• Sz: Entz Géza, id. (1842–1919) zoológus, az MTA tagja, Seivert Adél Jozefina. Testvére: Entz Béla (1877–1959) orvos, patológus. Fia: Entz Géza, legifj. (1913–1993) művészettörténész.
• A bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1899) és bölcsészdoktori okl. (1902), az egysejtűek élettana tárgykörben (bp.-i tudományegyetem, 1907), a hidrobiológia és haltenyésztés tárgykörben magántanári képesítést szerzett (József Műegyetem, 1916). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1932. máj. 6.).
• Életút: A József Műegyetem Növénytani Tanszék tanársegéde (1898–1905), az Állattani Tanszék tanársegéde, egy. adjunktusa (1905–1913), az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanítóképző Intézete r. tanára (1913). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1907–1914), az általános állattan helyettes tanára (1914–1915), a József Műegyetem magántanára (1916–1922), a bp.-i tudományegyetemen az állatrendszertan ny. r. tanára (1922: állását nem foglalta el), az általános állattan és bonctan ny. r. tanára (1933–1943). Az Utrechti Egyetem Állattani Intézete első tanársegéde (1922–1929), a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet igazgatója (1929–1942), egyúttal az MNM Természetrajzi Osztályainak igazgatója is (1932-től).
• Általános állattannal, elsősorban alsóbbrendű állatok élettanával foglalkozott. Nevéhez fűződik a Balaton élővilága rendszeres hidrobiológiai vizsgálatának elindítása.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére a Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjat alapított (1980?-ban).
• A Szent István Akadémia tagja (1923). A Magyar Adria Egyesület elnöke (1933-tól).
• Elismerés: Az MTA Margó-díja (1908) és Bugát Pál-díja (1908).
• A Magyar Biológiai Kutatóintézet I. Osztálya Munkálatainak szerkesztője (1922–1942), A Tenger (1935–1938) és az Állattani Közlemények társszerkesztője (1935–1938).
• Főbb művei: Adatok a Peridineák ismeretéhez. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
  Adatok a Balaton planktonjainak ismeretéhez. (Bp., 1903)
  Brehm: Alsóbbrendű gerinctelen állatok. Ismereteinkhez és a hazai viszonyokhoz alkalmazta. (Bp., 1907)
  A magyarországi folyami rákokról. (Állattani Közlemények, 1908)
  A Tintinnidiák szervezete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1908)
  Hydrát pusztító amoeba. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. márc. 13.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
  Növénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1914)
  Miért pusztulnak ki véglénytenyészeteink? (Bp., 1931)
  Élet a tengerben. Soós Lajossal. (Bp., 1931)
  A biológia fogalma. Élettartam és növekedés. (Bp., 1934)
  Általános állattan. Előadásai alapján összeáll. Apor László, Homonnay Nándor. (Bp., 1934)
  Az ostor és protoplasma növekedéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. márc. 19.
  megjelent: Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1934)
  A Balaton élete. Sebestyén Olgával. (Bp., 1942).
  
• Irodalom: E. G. (Akadémiai Értesítő, 1943)
  Frankl József: Adatok az Entz család történetéhez. (Kaposvár, 1977)
  Lukács Dezső: Id. E. G. élete és munkássága. (Apa és fia a tudomány szolgálatában. Székesfehérvár, 1982)
  Wolsky Sándor: Ifj. E. G. és a magyar biológia. (Magyar Tudomány, 1988)
  Kálmán Gyula: Ifj. E. G. (Természetbúvár, 1993)
  Entz Béla: Megemlékezés ifj. E. G.-ról. (Hidrológiai Tájékoztató, 1993).