Balázs Sándor (1), kászonfeltizi (1830. dec. 26. Kolozsvár – 1887. aug. 1. Bp.): író, műfordító.

• Iskoláit Kolozsvárott végezte, majd részt vett az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban, utóbb Pesten, a mérnöki tanfolyamon tanult (1850–1851). Tanulmányait azonban nem fejezte be, első sikerei után csak irodalommal fogl.
• Életút: A Hölgyfutár (1852–1853), a Budapesti Visszhang segédszerkesztője (1853–1854), a Divatcsarnok szerkesztője (1854–1855). Az Ország Tükre (1862–1864 és 1865), a Magyarország és a Nagyvilág (1865–1866), a Házibarát (1872) és a Petőfi Társaság Lapja szerkesztője (Szana Tamással, 1877–1878). A Nemzeti Színház könyvtárosa (1881–1887).
• Első írása, Színházi kaland c. humoros verse a Hölgyfutárban jelent meg, s itt közölték első “beszélyét” is (Első szerelmem címmel, mindkettőt 1851-ben); első írásainak sikere után felhagyott tanulmányaival, s elvállalta Hölgyfutár c. lap segédszerkesztését. Az 1850-es évektől sorra jelentette meg rendkívül népszerű humoros elbeszéléseit, később regényt és népszínműveket, ill. vígjátékokat is írt. Rendkívül termékeny szerző volt, szinte valamennyi jelentős fővárosi és nagyobb vidéki lap rendszeresen közölte munkáit. Műfordítóként elsősorban Scribe színdarabjait és Thackeray regényeit tolmácsolta. Öngyilkos lett.
• Emlékezet: Szigligeti Edével közösen írt színműve a sztrájk első irodalmi ábrázolása magyar színpadon (Strike, 1871; bem.: Nemzeti Színház, 1871). Az égben c. vígjátéka (bem.: Nemzeti Színház, 1864) a női emancipációt gúnyolta. Mindkét darabról Mikszáth többször is elismerően nyilatkozott. Arcképe az Arczkép-Albumban (Barabás Miklós rajza, Pest, 1855), ill. a Hölgyek Lapja munkatársai között (Elischer Lajos rajza, Pest, 1881) jelent meg.
• Elismerés: Az MTA (1864) és a Nemzeti Színház pályadíja (1872).
• A Hölgyfutár (1852–1853), a Budapesti Visszhang segédszerkesztője (1853–1854), a Divatcsarnok szerkesztője (1854–1855). Az Ország Tükre (1862–1864 és 1865), a Magyarország és a Nagyvilág (1865–1866), a Házibarát (1872) és a Petőfi Társaság Lapja szerkesztője (Szana Tamással, 1877–1878). A Nemzeti Színház könyvtárosa (1881–1887). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Családi Lapokban (1855), a Délibábban (1856), a Nővilágban (1857), a Vasárnapi Ujságban (1858-tól), a Napkeletben (1858–1860), a Családi Körben (1860, 1865–1879), a Nefelejtsben (1860–1868), a Fővárosi Lapokban (1864–1887), a Nemzeti Hírlapban (1877), az Alföldben (1879), a Koszorúban (1879–1881), a Hölgyek Lapjában (1880), a Függetlenségben (1882) és a Nemzetben jelentek meg (1883).
• Főbb művei: B. S. beszélyei. 1–2. (Pest, 1855)
  Nayad. Fürdő-album. Szerk. Huszár Imrével, Rózsaági Antallal. (Pest, 1863)
  Az égben. Eredeti vígjáték 2 felvonásban. (Pest, 1864)
  Tükördarabok. Beszélygyűjtemény. (Pest, 1865)
  Beszélyek. (Pest, 1866)
  A strike. Eredeti népszínmű3 szakaszban. Szigligeti Edével. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 26. Pest, 1871)
  Miért nem házasodik meg a sógor? Eredeti vígjáték. (Pest, 1871)
  Víg elbeszélések. (Petőfi Társaság Könyvtára. 23–25. Bp., 1878)
  Tarka képek. Beszély- és rajzgyűjtemény. 1–2. (Bp., 1880)
  A mama tyúkszeme. (Mulattató Zsebkönyvtár. 1. Esztergom, 1881)
  Ráró és Csillag. (Mulattató Zsebkönyvtár. 11. Esztergom, 1882)
  ford.: Carlo Broschi. Scribe regénye. (Pest, 1852)
  Thackeray víg elbeszélései. 1–2. (Pest, 1869–1870).